Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 32. (Budapest, 1997)
ESSZÉK ÉS TANULMÁNYOK A TRAGÉDIÁRÓL - SZÉKELY GYÖRGY: A Tragédia ősbemutatójának problémái
A közvélemény alakításában valószínűleg döntő esemény volt Erdélyi János ominózus, Madách által vitatott megállapítása, hogy tudniillik: „...nincs is egyéb hátra, mint végkövetkeztetésül kimondani, hogy Az Ember Tragédiája elhibázott czím, e helyett: Az Ördög Comédiája". 18 Madách válaszlevele visszautasította ezt a felfogást, írván: „Inkább írtam legyen rossz Ember tragédiáját, melyben nagy s szent eszméket nem sikerűit érvényre hoznom, mint jó Ördögi komédiát, mélyben azokat nevetségessé tettem." 19 A magyar irodalmi és kulturális közegben azonban ezzel az „ördög" szó már forgalomba jött, aligha lehetett kikerülni. Hogy állunk most már Paulay Ede feltételezhető gondolataivak szcenikai és jelmezelképzelésével? Nem valószínű - bár nem is lehetetlen -, hogy ismerte a Faustus doktorról szóló történetek 1587-es, első kiadását. Ebből annyit mindenesetre megtudhatott volna, hogy, mint azt a Fausttal egyezkedő Mephostophiles (sic!) elmondja: „...az én Lucifer uram Isten teremtette szépséges angyal, az üdvösség teremtménye volt vala..., így Lucifer is a szépséges arkangyalok közül való volt..,"; illetve, hogy „...az eltaszított Lucifer nagyra törése és dölyfössége révén maga buktatta meg önnön mag át,.,". 211 Kétségtelen, hogy Goethe Faustjában Mefisztó vette át, az égi Prológus meghatározása szerint, Lucifer legendás helyét: Most, hogy ismét közelegsz, ó. Uram, Megkérdezendő, kettőnk dolga mint van, Mert hajdanán szerettél, úgy tudom, Itt láthatsz engem is csapatjaidban. 1 Színpadi ördög-figurával persze Paulay már pályája elején találkozott. 1855. március 31-én j átszotta- énekel te Weber: Bűvös vadászában Max szerepét, akit Samiel, a Fekete vadász, igyekszik bűnbe vinni. Volt azután Paulay „Villámosi. sárkányok fejedelme" Munkácsi János Garabonciás diák című bohózatában (I860, febr. 20.) És éppen frissen szerződtetett tagja volt a Nemzeti Színháznak, amikor ott 1863. szeptember 2-ikán bemutatták Gounod Faust című operáját. Végül, mintegy másfél évvel a Tragédia bemutatója előtt, már az ő igazgatása alatt, 1882. április 25-én került színpadra Arrigo Boito Mefistofeles című operája. 22 De ezek egyike sem volt „Főangyal" vagy „Arkangyal". Van azután még egy forrásvidék, amelynek az ismeretét Paulay számára feltételezni lehet. Ez pedig a Faust és a Tragédia-illusztrációk területe. A Paulay-házaspár 1863 augusztusában érkezett Pestre, Az idő tájt jelent meg a Tragédia „Második, tetemesen javított" kiadása Emich Gusztáv gondozásában. Ez volt az a kiadás, amely megihlethette Than Mórt (1828-1899), hogy megfesse azt a képet, amely a maga nemében valószínűleg a Tragédia első illusztrációja volt. Az „Űrben"-jelenetet ábrázoló, nagyméretű (173x202 cm) kép bal oldalán lebeg az ősz, nagyszakállú Földszellem, álló helyzetben; jobb keze lefelé mutat, baljával Adám felé tesz védő mozdulatot. A
