Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 32. (Budapest, 1997)

FORRÁSKUTATÁS - FORRÁSKÖZLÉS - ENYEDI SÁNDOR: Adalék a jugoszláviai magyar színjátszás történetéhez

ENYEDI SÁNDOR Adalék a jugoszláviai magyar színjátszás történetéhez Egy korábbi dolgozatomban

1 ismertetve azokat a sikertelennek bizonyuló kísérleteket, amelyek a Trianon utáni jugoszláviai magyar színjátszás megteremtését célozták - hangsúlyoztam, hogy a felsorakoztatott tények mellett „A helyzet pontosabb feltérképezésére további kutatások szükségesek". Az utódállamok közül Romániában és Csehszlovákiában sikerült a magyar színjátszás folytonosságát biztosítani, Jugoszlávia viszont mereven elzárkózott attól, hogy hivatásos magyar színészek, színtársulatok működését engedélyezze. A több mint két évtizedes időszakban a színjátszás létrehozására ismételten történtek kísérletek, mint ahogy ez a dolgozatból is kiderült, de e próbálkozásokból csak néhányat ismerünk. A húszas évek elején Nagybecskerek székhellyel létrejött egy aktív műkedvelő társulat, amelynek volt profi színészeket is sikerült aktivizálni. A társulat Ady Endre Színház nevet vette fel, és rendszeres tevékenységével egyre inkább egy működőképes színházhoz hasonlított. Ez a metamorfózis rövidesen működésük betiltását eredményezte. Az 1927-es Földessy-féle társulat kálváriáját ismerjük, amely a hatóságok indoklása szerint azért jutott a kiutasítás sorsára, mert a társulat tagjai - úgymond - nem jugoszláv állampolgárok voltak. A magyar sajtótermékek - külföldön és idehaza egyaránt - nem rejtették véka alá a jugoszláviai magyar kisebbség kulturális kálváriáját, s a külföldi kedvezőtlen visszhang olykor arra késztette a jugoszláv hatóságokat, hogy a valóságnak meg nem felelő tájékoztatást adjanak - a külföldi közvélemény megtévesztésére. 1931. július 29-én a Prágai Magyar Hírlap budapesti jugoszláv követségi forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy Jugoszláviában is megengedik a magyar színtársulatok működését. Egyes lapok híradásaira reagálva a budapesti jugoszláv követség a következő cáfolat közlésére kérte a sajtót: Teljesen téves az a híresztelés, mintha Jugoszláviában törvény vagy rendelkezés lenne arra nézve, hogy a magyar színtársulatok működését nem engednék meg. Semmiféle tiltó rendelkezés nincs és a jugoszláv hatóságok úgy a múltban, mint a jelenben, sőt a jövőben is megengedik a magyar társulatok működését. Az. engedélyt eddig az egyes magyar színtársulatok a budapesti követség útján kérelmezték. A budapesti követség ezeket a kérvényeket megküldötte a belgrádi minisztériumnak, ahonnan a társulat működését engedélyezték. Ez az eljárás tényleg hosszadalmas volt, mert néha hónapokon keresztül kellett a kérelmező színtársulatnak várnia, amíg az engedély megjött. A jugoszláv kormány újabb intézkedésére a magyar színtársulatok rövidebb úton szerezhetik meg működési engedélyüket, mert ezentúl az egyes városok polgármestereinek joguk van a kérelmező színtársulatoknak az. engedélyt elintézni. Azok a városok, amelyek a magyar színtársulatoknak közvetlenül működési engedélyt adhat-