Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 32. (Budapest, 1997)

FORRÁSKUTATÁS - FORRÁSKÖZLÉS - OBERNAUER GRÉTA: Betlehemes játék Zetevárról, 1899-ből

Nem adatot helje Szálni kénszerítet Ide a mezőre De várjátok meg mert Megfizettek erre. A pásztorok ajándékvitele jelképes. A bárány „a termékenyítő erő, a születés és újjászületés, illetve mindenféle újrakezdés szimbóluma, áldozati állat."

7 Jézus kereszthalálára, valamint megváltó voltára utal ez a motívum. A sajt pedig a pásztorok „mesterségének" a jelképe, mint ahogy a bogláros szíj, amely védekező eszköz a támadó vadakkal szemben. Minden pásztor ajándékátadását dalbetét követi, s talán feltételezhetjük, hogy tánc is követte? A misztikum nem áll távol e hiedelemben gazdag világtól, sőt, hangsúlyozza minden mozdulat jelentőségét. A pásztorok esze fogóznak s éneklik rendezői utasítással, valamint az első pásztor szavaival talán igazolhatom állításomat; Édes jo fortátém Hogy ide jutotunk Csodák felet való Szörnyű Csodát láttunk Jézus látásában Épen megujultunk Azért egy Szép Zsukát Ides furujásunk. Az ajándékkérés nagyon érdekes motívumával találkozunk, a szereplők felsorolják, sőt méltatják a házigazdák előző évbeni adományait, gondolván, hogy így restelleni fogják ez alkalommal a fukarságukat. Az epilógus adja a darab keretes szerkezetét, amely a prológushoz hasonlóan tanító jellegű, s a színjáték előadásának lényegét ismétli el. Áldást mond a háziakra, s azzal távozni készülnek: Tű is hát minyájon Kik itt jelen vadtok E csekélj munkánkot Amiként láttátok A Kitsi Jézusnak Ti felajáljátok Hogy Szálása légyen Mindenkor nálatok Nemes házi gazda Maradgy egéségben Megbocsás vétségünk Csekélj verseiben