Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 32. (Budapest, 1997)

FORRÁSKUTATÁS - FORRÁSKÖZLÉS - OBERNAUER GRÉTA: Betlehemes játék Zetevárról, 1899-ből

OBERNAUER GRÉTA Betlehemes játék Zetevárról, 1899-ből A betlehemes játék története-keletkezése és alakulása már régóta foglalkoztatja az irodalomtörténészeket és néprajzosokat. Komplex kutatási terület, ezért sok felmerülő kérdés máig is vitatott. Megkülönböztetünk történeti és recens betlehemeseket. Történetinek nevezzük mindazokat a darabokat, amelyek a XVIII. század végéig keletkeztek és tárgyuk a szálláskeresés, a pásztorok beszélgetése, Jézus születéstörténete, a Háromkirályok hódolata. Recensnek tekintjük mindazokat, amelyeknek keletkezése a XIX. századtól datálható. Ezeknek nagyrészét Kodály Zoltán gyűjtötte össze, s a Magyar Népzene Tára II. kötete

1 tartalmazza dallamközléssel együtt, bizonyos szempontú rendszerezéssel: 1. Cselekmény alapján: betlehemes játék pásztorjárás bábtáncoltató, bölcsőcske 2. Táji tagolás alapján: erdélyi típus alföldi és felsőtiszai típus dunántúli típus felföldi típus Az előadás formája szerint a népies karácsonyi játékoknak három fajtáját különbözteti meg a szakirodalom

2

: a házaló-, a szoba- és nagyjátékokat. A házalójátékban egy csoport kisszámú játékos házról házra mindenütt előadja darabját, s érte adományokat gyűjt. Feltételezésem szerint ez összefügg a templomból való kitiltással.