Kerényi Ferenc – Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 30-31. (Budapest, 1996)

Színháztörténet - Rajnai Edit: A Magyar Színház műsorpolitikájának története (1907-1918)

RAJNAI EDIT A Magyar Színház műsorpolitikájának története (1907-1918) A Magyar Színház műsorának átalakulása. Áttérés a prózai műsorra (1907) Leszkay András magyar színházi igazgatásának utolsó négy esztendeje az intézmény első tíz évének legbiztosabb, legnyugodtabb időszaka volt annak ellenére, hogy 1903. november 6án nyitotta meg kapuit a VI. és a VII. kerület érintkezési pontján Budapest harmadik operettszínháza, a Király Színház. A Magyar Színház Lehár Ferenc műveit, a bécsi operett új, felívelő korszakát és a magyar operettnek Huszka alkotásainál és a János vitéznél ugyan kevésbé maradandó, ám a pillanatnyi aktualitás által támogatott műveit állíthatja mindezzel szembe - nem is sikertelenül. A két, közönségét ugyanazokból a rétegekből és jóformán ugyanabból a városrészből toborzó színház operettbemutatói is azonos forrásból, a század első éveinek új operetthullámából táplálkoztak. Közös motívum volt a magyar operettstíluson belül zajló változások támogatása és felhasználása is. Beöthy László Király utcai intézete a magyar operett új arcát formálgató fiatal nemzedékből a már beérkezett Huszka Jenőt háziszerzőként tisztelte. Az Aranyvirágon, a színháznyitó operetten kívül az 1905-1906-os évad végéig még két Huszka-operett került színre: felújításként a Bob herceg és eredeti bemutatóként a Gül Baba.

1 A Huszka operettjeit is túlszárnyaló, igazi nagy siker azonban a Király utcában Kacsoh Pongrác János vitéze volt. A daljáték hosszú időre megalapozta a színház anyagi és művészi hitelét. A magyar operettek mellé a Király Színház elsősorban a sokkal kisebb érdeklődést kiváltó francia és angol darabokból válogatott, amelyek sikere együttesen sem érte el a magyar operettek közönségtoborzó hatását. A nagysikerű bécsi operetthullám padig 1903 és 1908 között csupán egy művel képviseltette magát.

2 A két színházban 1903 novembere és 1906 júniusa között játszott operettek előadásszámait tekintve a Magyar Színház nem sokkal maradt el vetélytársaitól. Az Izabella tér lemaradását az alacsony, 25 előadást el nem érő darabok nagyobb száma jelzi. A Király Színházban három évad alatt 27 produkcióból 19, a Magyar Színházban 34-ből 22 nem érte meg az első jubileumot. A Király utcában négy produkció maradt hosszabb ideig műsoron, az Aranyvirág, a Gül Baba, a Madár Matyi című énekes bohózat és Claude Terrasse Én, te, ő címmel játszott francia operettje.

3 Leszkay András színházának öt nagy sorozata volt, ezek közül A koldusgróf, A milliárdos kisasszony és az Ex-lex jóval a századik előadás után került le a műsorról. A különbség nem túl nagy, ám a János vitéz hatalmas előadássorozatához hasonló nagy siker elmaradását Leszkay nem tudta behozni, a Víg özvegy diadalmenete pedig már későn kezdődött. Mindezeken kívül Beöthy László feltétlenül többet nyújtott közönségének azzal, hogy a létfontosságú primadonna-szerepkört Fedák Sárival töltette be. Az Izabella téri színház az 1905-1906-os évadban egyébként is társulati gondokkal küszködött. Megfelelő primadonnát továbbra sem sikerült találni, a szubrettszerepek pedig egyedül Kornai Bertára maradtak. Tollagi Adolf és Fenyéri Mór ekkor már nem volt a társulatnál, komikusi feladataikat a visszaszerződött Boross Endre és Ferenczy Károly látta el. A felsoroltakon kívül még B. Szabó József és természetesen Ráthonyi Ákos nyújtott egy-egy előadásban kiváló alakítást.

4 Hátterük vidékről érkező és vidékre távozó színészek-