Kerényi Ferenc – Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 30-31. (Budapest, 1996)

Színháztörténet - Márfi Attila: Színjátszás Pécsett, az abszolutizmus idején - a cenzúra intézkedései

sulat március 19-től számítva hat hétre kapta meg a játszási jogot, de már az a tény, hogy felléphettek a városban, óriási fegyverténynek bizonyult. S ebben nem kis szerepet vállalt magára a város vezetése és az egyre nagyobb befolyással bíró magyar nemesek is. Mindenekelőtt Mihálovits Sándor neve kívánkozik az élre. (A Mihálovitsok színházpártolása már a reformkorban is megnyilvánult.)

47 Mihálovits Sándor közbenjárásának köszönhetően a pécsi nemesek anyagi és erkölcsi tartalékait mozgósítva több évig fáradoztak, mire a régióban elsőként tapsolhattak magyar színészeknek a pécsi polgárok. De adott esetben nem rettent vissza a személyes áldozatvállalástól sem. Ugyanis, amikor a színház tulajdonosa az évi bérleti díjat 1000 forintról 1700 forintra emelte, azt a magyar, de a német társulat sem tudta kifizetni. S mivel már nem volt idő az adományok megszervezésére, Mihálovits saját maga fizette be a kívánt összeget Latabár Endre társulata javára.

48 Ettől a precedenst teremtő esettől kezdve a magyar nemesség, amíg a társulatok anyagi helyzete nem normalizálódott, a magyar színészek bérleti díját minden évben befizette. Sokat lendített a magyar színjátszás ügyén Czindery László pécsi földbirtokos nagyszabású kezdeményezése is. A tulajdonát képező (róla elnevezett) ún. Czindery-kertben, amely a mai Rákóczi u. 56. szám alatti ház helyén terült el nagyjából, nyári színházi pavilont kívánt létesíteni. A kert már akkor is kedvelt szórakozóhelye volt a pécsieknek.

49 A földbirtokos fürdőt és fürdőházat is szeretett volna építeni a parkban. Természetesen ehhez a vállalkozáshoz is szükséges volt a Kerületi Helytartótanács beleegyezése. A már említett Rendőri Osztály a város tanácsától kért véleményt, hogy „egy ily színkör erkölcsi és politikai tekintetben, különös figyelemmel a városi közönség szükségleteire, kívánatosnak látszik-e?" Nagy József polgármester azonban felkarolta a nemes szándékú ügyet s feliratában a következőkről tájékoztatta a soproni hivatalt: „Az érintett aréna felépítése, mely szerintünk a város díszére, a lakosságnak pedig gyönyörűségére szolgáland, czélszerű és kívánatos lenne."

50 Az új létesítmény minden valószínűség szerint már 1853 nyarán rendelkezésére állt a szórakozni vágyóknak. A telek egyébként folyamatosan bővült, állandóan csinosodott. Az évek múltával a pécsi színjátszás fontos színhelyévé lépett elő. Az egyébként enyhe lejtésű fundust a Rákóczi út felől kiépített díszes bejáraton át széles lépcsősoron lehetett megközelíteni.

51 A hangulatos szórakozóhelyet ettől kezdve folyamatosan látogatták a komédiások. De rajtuk kívül otthont adott a műlovarda-előadásoknak, cirkuszi mutatványoknak, bűvészeknek, bábosoknak és a panoráma tulajdonosoknak is. 1955 nyarán Wagner német társulata is megkapta a fellépési jogot. Ettől számítva a német truppok is gyakorta megfordultak a Czindery-kert pavilonjában.

52 Tehát az első magyar színtársulat megérkezése egyben azt is jelentette, hogy ha lassan is, de sorra dőltek le azok a tilalomfák, melyek az abszolutizmus első időszakának fő oszlopai voltak. Latabár társulata a tavaszi szezon után a nyári idényre Balatonfüredre szerződött. De nem búcsúzott el végleg a várostól, mert 1857-ig három ízben is elnyerte a (hosszú) téli évadot a városatyáktól.

53 Az 1853-as esztendő volt az első olyan év, mikor magyar komédiások kapták meg az üzleti és művészeti szempontból is jelentős mintegy féléves téli szezont Kotzky M. József vándortársulata személyében. Bár a következő szezonban újra Wagner német színészeinél lett az elsőség a téli idényre, mégsem múlhatott már úgy el az esztendő, hogy valamelyik szezont ne magyar színésztársaság szerezze meg. Latabár Endre mellett a korszak népszerű magyar igazgatója volt Újfalusy Sándor is. Társulatában játszott Egressy Gábor, a kiemelkedő színészegyéniség.

54 A pécsi színpad nyilván mindörökre emlékezetes maradt számára, hiszen renitens színházi magatartása