Kerényi Ferenc – Török Margit szerk.: Színháztudományi Szemle 30-31. (Budapest, 1996)
Színháztörténet - Bene Kálmán: Egy tanulságos balsiker története. Erkel Ferenc: Hunyadi Lászlójának külföldi bemutatójáról
szándéka itt már az operaműsor színrevitele volt - de a bemutató csak nem akart összeállni. Időtöltésként lejátszottak itt is néhány népszínművet, új bemutatójuk is volt, de a józsefvárosi sikereket a nagyobb színházban már nem tudták megismételni. Talán azért is, mert megszállottan, mindent a Hunyadi László bemutatója, a remélt operasiker céljainak rendeltek alá. A Wiener Theaterzeitung újdondásza szorgalmasan közli a bemutató újabb és újabb időpontjait, a felkért új vendégszereplők nevét - s az elhalasztott bemutatók miatt egyre gyanakvóbban tekint a várva-várt produkcióra. 20 A Theater an der Wien-ben július 2l-re, 26-ra, augusztus 3-ra, 6-ra, 9-re és 13-ra volt kitűzve a bemutató - míg végre 1856. augusztus 14-én, csütörtökön meg is valósult. A halasztások legfőbb oka a vendégszereplések sorozatos lemondása. A kezdeti lelkesedésben még arról cikkezett Székely József, a Magyar Sajtó bécsi színházi referense, hogy minden nagy énekesünk örömmel vesz részt Erkel bécsi bemutatásában, s hogyha Hollósy Kornéliát nem éri gyász (kisfia halála), még nemzeti csalogányunk nevét is ott olvashatnánk a színlapon. 21 Erre Stéger, Ellinger és Ernstné után Jekelfalussy Albert és Benza Károly is lemondott, majd Erkel vezénylése is meghiúsult. 22 Erkel Ferenc ugyanis a bemutató időpontjának kitolódása miatt már nem utazhatott Bécsbe - az esztergomi bazilika avatására készült, ahol Liszt Ferenc miséjét mutatta be a Nemzeti Színház zenekara élén. Kiváló helyettest talált viszont a Theater an der Wien karmestere, a neves zeneszerző, Franz Suppé személyében. E hosszú vajúdás nem volt egyértelműen káros a magyar opera bécsi megmérettetésére nézve. A várakozás felcsigázta az érdeklődést, 23 többet ért egy mai reklámhadjáratnál. Emellett a Hunyadi László pesti sikerei sem voltak hatástalanok (a 130. előadásnál tartott ekkor a Nemzeti Színház). Mindez kedvezően befolyásolta azt a légkört, amelyben Bécs zenei élete •felfedezhetett egy új nemzeti művészetet, befogadhatott egy új rangos operakomponistát. A Wiener Theaterzeitung hosszú tárcacikket közölt a magyar zenéről (magyar nyelvű mottója: „Sírva vigad a magyar!"), amelyben Erkel művészetét, s különösen a Hunyadi László értékeit elemzi alaposan. 24 Július 27-én az egyik bécsi tudósítás beszámol Erkel Szabó Józsefnek küldött „hízelgő" leveléről, amelyben melegen gratulál azért, hogy az elsőként tette lehetővé a magyar opera bécsi bemutatkozását. 25 Minden segítséget megígér. Augusztus 3-ra minden jegy elkel. Csak a bemutató késik: Szabó társulatában vannak énekesek Hunyadi László, Gara Mária és Gara szerepére - de nagyon hiányoznak Szilágyi Erzsébet és V. László megfelelő színvonalú tolmácsolói. Szilágyi Erzsébetre végül megtalálják a megfelelő embert: a darmstadti opera (Hessen) primadonnája, László-Doria asszony vállalkozik a fellépésre, s ő lesz az előadás egyetlen igazi csillaga. Hogy a zsarnok király alakítója ki lesz, hogy az utolsó pillanatban ki menti meg (teszi tönkre?) a bemutatót, arról a Hunyadi László bécsi fogadtatásának, az előadások kritikáinak ismertetésében szólunk. A Hunyadi László Bécsben - balsiker, kudarc vagy súlyos bukás? Végre augusztus 14-én megszületett a bécsi Hunyadi László. A húsz előadásból álló operaciklus három estére zsugorodott: 15-én és 16-án még ismételték az operát, más dalművekből csak az augusztus 25-i búcsúelőadás „nagy egyvelegében" hangzott el néhány részlet.
