Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 29. (Budapest, 1992)

200 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF (AZ 1991. NOVEMBER 9-I KECSKEMÉTI EMLÉKÜLÉS ELŐADÁSAI) - ANTALL JÓZSEF: Nemzetben gondolkodni, függetlenséget hirdetni

NEMZETBEN GONDOLKODNI, FÜGGETLENSÉGET HIRDETNI Mindenekelőtt köszönöm meghívásukat a Katona József születésének 200 éves évfordulójára emlékező ünnepségre. Sajnálattal tájékoztatom, hogy — szándékom ellenére — másirányú hivatali kötelezettségeim miatt csak e levél útján áll módomban bekapcsolódni városuk és a nemzet kiemelkedő alkotója megemlékezésére rendezett eseménysorozatba. Biztos vagyok abban, hogy a 100. évfordulóját ünneplő Katona József Társaság, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a szervezők-rendezők és természetesen a város polgárai méltó módon idézik föl Katona József polgári és művészeti pályafutását, a halála után nemzeti drámánkká emelkedett Bánk bán című művének gondolati ívét, és a jövőnek is szánt üzenetét. A Bánk bán az elmúlt másfél évszázadban a magyar történeti mitológia részévé vált. A dráma nemcsak a XIII. század értő felidézése, hanem a magyar újjászületés, a reformkor meghatározó műve is. Hősei a magyar politika, a magyar történeti karakterológia és tipológia megtestesítői, akiknek neve — Bánk bán, Petur bán, Tiborc, Bíberách — beépült nemzeti jelképrendszerünkbe, képes beszédünkbe. Katona József életútja sok szállal kötődött szülővárosához, Kecskeméthez. Családi indíttatása, tanulmányai és a város olyan „polgárrá" nevelték, aki a felvilágosodás és a korai reformkor eszméi által megérintve képes volt — a sötét császári abszolutizmus korszakában — nemzetben gondolkozni, a függetlenséget hirdetni. Drámájának üzenete világos volt, és mint néhány évtizeddel későbbe walesi bárdok költőjét, őt sem értette félre a hatalom. Katona József is beállt azoknak az íróknak, költőknek oly hosszú sorába, akik a nemzetük sorskérdéseit vállukra véve, kénytelenek voltak művészetük mellőzöttségét tudomásul venni. Életének igazi gyümölcse, életművének nagysága az utókorban érett be. Emlékezzünk szakértelemmel, tisztelettel és méltósággal Katona Józsefre. Amikor felidézzük életútját és munkásságát, emlékeznünk kell ifjúságának és érett férfikorának otthont adó Kecskemét városára is. Arra a polgárvárosra, amelynek öntudatát, szellemét, vallási türelmét oly szépen jelképezik Iskolái és a város középpontjában emelkedő nagyszerű templomegyüttes, és amelyben annyi kiemelkedő személyiség kapott indíttatást és rokonszenvet. Engedjék meg, hogy a kormány nevében én is számíthassak e türelemmel átszőtt és továbbélő szellemiségükre, városukat és hazájukat szerető öntudatukra, és törekvő, polgári szorgalmukra. Mély meggyőződésem, hogy mindezek segítségével úrrá tudunk lenni öröklött, de immár átmenetinek tűnő nehézségeinken, és elindulhatunk a megszenvedett felemelkedéshez és az ezzel együtt járó egyéni boldoguláshoz vezető úton. Demokratikus rendünk egyik célja az is, hogy szakadjon végre meg nemzetünk nagyjainak az a sora, akiket csak a „hálás utókor" visszatekintő értékelése képes megfelelően méltatni, és úgy szívébe zárni, mint Katona Józsefet. Az ünnepi megemlékezés résztvevőit, szervezőit és Kecskemét város valamennyi polgárát tisztelettel köszönti: Antall József a Magyar Köztársaság miniszterelnöke