Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 29. (Budapest, 1992)

FÜGGELÉK - A 200 éves kolozsvári színjátszás első korszakának dokumentumai (közli: ENYEDI SÁNDOR)

4. pont. Kis Julia felvétele. „amellett, hogy a Theatrumra fel lépik, az Éneket tovább is tanulhassa, addig a Játékok elé adásába belé szokván, kész Énekes és Actrix is lészen..." 5. pont. Az Februarius 21

kén az INDUSOK ANGLIÁBAN név alatt elő adott Játékra, e következendő és a Jádzó Társaságnak meg irandó észre vételek tétetnek: Sir Sámuel Schmidt Palinkára vetett kaputtya mely alatt egy Slafrag volt szokatlan, egy jó izlésű Theatrumon; azhol illett érzékenyebnek kellett volna lenni, ezzel emelte volna a humoristicus charactert. Leddy. Ha Apját nem akarta fel költeni, távozott volna el tőlle a theatrum elejére Sámuel Báttyával, és ott bátorságosabban discuralhatott volna vélle a Publicum érzésére mint az Apja háta megett. Hasonlólag az Annyával való Scénában az Annya mellett illette volna őket a hely, hátul a Szolgálók helye. Rollját igen jól tudta, kár, hogy az igen mély, maga eleibe vetett öszve koltsolt kezekkel tett hajtogatási karjaiknak tsak a Tragédiákhoz való nagy mozgásai, és ki fatsarási nyakának kíméletlen csavarása el nyomták azon könnyű nem erőltetett, de mérsékleti hordozását, mozgását testének, mely a jó Tónusnak csalhatatlan jegye és a mely a mély érzékenységű szelid és szemérmes Leányról is minden tselekedetében ugy kiséri, mint Vénuszt a Gratiák, nem is engedi határon tul lépni, mégis hat a Szivre. Miszarisz Schmidth öltözete, actioja nem volt eléggé ki jegyezve, és kívánta volna egy parányit a Caricaturához való közelítését. Káberdax. Jól jádzott, tsak a Ledyvel való Scénájában ki jött a characteréhez, és Személyéhez illő Gestusból, mellyel egyéb aránt a Réklije is contrastirozott. Gurli megmutatta, hogy tölle minden ki tellik, de indiai climához illő fekete természetes haját bár ne takarta volna bé ok nélkül fülig egy Északi tartománybéli Szinü parókával, különben sajnálattá a Publicum hogy a kellemetes fetsegőnek örökké csak profilját láthatta, holott szembe még szebbnek tetszik, és gyerekes elevenségü Személlyéhez képest is igen sokat állott helyt. Muszafari kit is Gurli, mind Muszaf árinak nevezett, ha elébb akart volna jönni a Theatrumon, jó szóval látták volna, mert jól jádzotta Rollját. Faszirbach. Igen ki tetsző volt a két fehér foltos honnya allya a mely egy ilyen képzelődésável karjait is a felső Régiokban gyakran játszatta, Személyében erősen genirozzák a Résztvevő nézőket. Vasitasox. Ha Rollját tudta volna is, még se lehetett volna megérteni két hangú beszédjét, annál s inkább hogy egy a Theatrum közepén való széken innét semmiképpen nem akarta volna magát reszkírozni, és igy Sir Sámuellel való Dialógusra nem a Publicum felé, hanem mind a Theatrum közepe ajtaján vette uttyát. Nótáriusok. Nem elég tűzzel fogtak a veszekedéshez, ha talán Rolljokban volt is, de nints az Anglus szokásba az öszve csokolodás, csak a kezek öszvefogása és meg szorítása. Hajós legény. Rettenetes nagy bajuszszal és hasonló complimenttel lépett be, mely mind a kettő elmaradhatott volna, nagyon bádjatt is volt az utazástól. — A Critikákról külön-külön Relatiot vár a Biztosság.