Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 29. (Budapest, 1992)

SZÍNHÁZTÖRTÉNET - KÖTŐ JÓZSEF (Kolozsvár): Székelyudvarhely színjátszása (1918-1940)

Az Udvarhelyen szereplő Fehér-féle társulatok drámai hős-szerepkört betöltő tagjai közül említenünk kell a tragikus sorsú Bencze Erzsit, aki mindössze 26 évet élt (született 1898-ban, meghalt 5 éves színi pálya után, 1924-ben karácsony első napján Kolozsvárt). A húszas években Fehér mellett koncessziót kapott udvarhelyi színiévad megtartására Gáspár Jenő igazgató társulata is 1925-ben és 1928-ban. Színháztörténeti szerepe — amint már említettük —, hogy a két világháború közötti időszakban, 1925-ben a legnagyobb játszási mutatókat valósította meg, bizonyítván, hogy a Székely Közéletben meghirdetett programja („Munka, Művészet, Nívó") — nem üres szólam volt. Gáspár társulatában kezdi pályafutását Udvarhelyen Földes Berta az anya- és komika-szerepkör ben, akinek Légrády és Borsos mellett kijár a „leghűségesebb udvarhelyi színész" kitüntető cím, hisz a két világháború közötti korszakban több mint egy évtizeden át nem szerződött el a városból. Gáspár együttesében rakja le színi pályájának alapjait Felhő Ervin (született 1894. november 4-én, Dettán), aki 1923-ban kezdte pályáját komikusi szerepkörben, s a kor vándortársulatainak jeles személyisége lett. Gáspár együttesének primadonnái Udvarhelyen Fajk Rózsi (született 1891. június 13-án, Kolozsvárt), Gálfi Nusi (született 1897. február 22-én, Aranyospolyánban) és Vincze Emmi (született 1904. december 29-én, Máramarosszigeten) voltak. Vincze Emmiről külön meg kell jegyeznünk, hogy ő is a nagyváradi Hetényi-féle színiiskola produktuma. Udvarhely színiéletének másik meghatározó személyisége Ferenczy Gyula dr. (született 1891. április 12-én) volt, aki ötször (1926, 1927, 1932, 1933, 1934) szerezte meg a város színi koncesszióját. Miután Kolozsvárt megkezdett egyetemi tanulmányait Bécsben és Párizsban folytatta, zeneszerzőként sikert aratott külföldön, hazatért, s 1926-ban megalakította székelyföldi színtársulatát. Játékrendjén Katona József, Strindberg is szerepelt. Színháza előfutára volt annak a „kék madár" kísérletnek, mely a 30-as évek derekán a székely népköltészet remekeit dramatizálva, külön játszóstílust kívánt megteremteni. Népszerűek voltak feleségével, Szász Ilonával (született 1900-ban, Budapesten) közösen rendezett előadóestjei, ilyenkor a színésznő-feleség férje szerzeményeit adta elő. Szász Ilona mellett Ferenczy társulatainak Udvarhelyen népszerű tagjai voltak Bartók Juci (született 1903. október 6-án, Budapesten), aki a primadonna szerepkörben aratta sikereit és a Pálffy-testvérek: Olly (született 1903. június 10-én, Budapesten) szubrett-primadonnaként vált a társulat fő erősségévé, valamint Zsazsa (született 1907. november 6-án, Kassán), aki a drámai hősnő szerepkört töltötte be. Különböző igazgatók alatt, köztük Ferenczy Gyula truppjában, a 30-as években, fél évtizeden át játszott Udvarhelyen Salgó Jenő táncoskomikus, az Erdély-szerte ismert színész és operett-szerző. Ugyanilyen közismert személyisége volt Ferenczy együttesének Jódy Károly (született 1899. május 11-én, Szatmáron) bonviván is, aki később maga is színigazgató lett. A 30-as években Udvarhely színiéletének egyik meghatározó egyénisége Hevessy Miklós volt, aki 1931-ben, 1937-ben, 1938-ban és 1939-ben igazgatta a városban szereplő együtteseket. Küzdelmes éveket élt meg a helységben, az általa vezetett társulatok közepes látogatottság mellet játszottak. Kultúrtörténeti érdeme, hogy igyekezett pártolni a honi színpadi irodalom próbálkozásait, így nagy érdeklődés mellett mutatta be 1939-ben Tomcsa Sándor Műtét c. groteszk játékát, amely a két világháború közötti romániai magyar