Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 29. (Budapest, 1992)

SZÍNHÁZTÖRTÉNET - KÖTŐ JÓZSEF (Kolozsvár): Székelyudvarhely színjátszása (1918-1940)

drámairodalom egyik maradandó művévé vált, és ugyancsak közönségsikert aratott Dcrecskey Pál Három a huszár c. operettje. Derecskey Pál a társulat komikusa volt, aki 1937-ben és 1938-ban játszott Udvarhelyt. Fontos színháztörténeti adalék, hogy 1939-ben Hevessy társulatánál kezdte pályafutását Flóra Jenő, aki a második világháború után a kolozsvári színház vezető tagja lett. A társulat kiemelkedő személyiségei közül meg kell említenünk Vékony Ilonát (született 1906. október 17-én, Nagyváradon), aki 1924-ben lépett színi pályára, miután elvégezte szülővárosában Hetényi Elemér színiiskoláját. Innen is látható, milyen jelentős szerepe volt Hetényi színész-képezdéjének, egyedüli nevelőhelye volt a két világháború közötti időszak hivatásos színészei utánpótlásának. Vékony a drámai hősnő szerepkörében aratta sikereit, legnevezetesebb a Dr. Szabó Juci — akkor hatalmas sikert arató színmű — címszerepének alakítása. Mindössze 1932. április 15. és 28. között vendégszerepelt Udvarhelyt Sarkadi Gusztáv társulata. Mégis meg kell említenünk, mert együttesének fellépése kultúrtörténeti jelentőségű, mivel opera-előadásokat is tartottak a református kollégium tornatermében. Előadták a Tannhäuser, a Faust, az Aida, a Pillangókisasszony, a Bűvös vadász, a Zsidónő egy-egy felvonását. Társulatának tagjai közül kiemeljük Mátrai Rózsi drámai színésznőt, aki a 30-as években több igazgató irányítása alatt fél évtizedet töltött Udvarhelyen. A 30-as évek színidirektorai között meg kell említenünk Battyán Kálmánt (született 1887-ben, Galgón), aki 1920-ban kezdte pályáját, s 1934-ben, 1935-ben és 1936-ban igazgatott együttest Udvarhelyen. Battyán Kálmánnak ebben az időszakban a főállomása Marosvásárhely volt, innen utazott Udvarhelyre, s a korabeli bejegyzések igen nagy közönség-érdeklődésről tanúskodnak. Udvarhelyt ünnepli meg Battyán 15 éves színészi jubileumát is. Battyán társulatának rendezője volt Hegedűs Miklós, aki önálló társulat-vezetőként is bemutatkozik, s 1935-ben és 1936-ban egy-egy vendégszereplés erejéig koncessziót is kap Udvarhelyen való játszásra. Hegedűs kiváló színész is volt, mint buffo nagy sikereket aratott Udvarhelyen 1926-ban, 1927-ben, 1934-ben, 1935-ben, 1936-ban, 1938-ban Ferenczy Gyula, Battyán Kálmán, Kozma Hugó és saját társulatával. Hegdűs több mint fél évtizeden át játszott Udvarhelyen, ő is a város két világháború közötti színjátszásának kiemelkedő személyiségei közé tartozik. 1937 karácsonyán Révész Sándor próbálkozott önálló társulattal kisévadot szervezni Udvarhelyen, de vállalkozása csúfos kudarcot vallott, anyagi csődbe került, szökniök kellett a városból, bérletadósság maradt utánuk. Révész színészi népszerűségére alapozott, hisz 1936-ban és 1937-ben Battyán és Hevessy társulatainak tagjaként táncoskomikus szerepkörben nagy sikereket aratott, de számításai nem váltak be, pedig kiváló erőket szerződtetett: Vörösmarty Lili szubrettet, aki 3 éven át játszott a városban, Gémessy Imre buf fót, aki szintén fél évtizedig volt Udvarhely vendége, vagy a már említett Borsos Mancit és Fratta Gézát. Udvarhely két világháború közötti színidirektorainak teljes névsorát ki kell még egészítenünk Kozma Hugó (született 1883. december 6-án, Illaván) nevével, aki 1902-ben kezdte pályáját, kiváló jellemszínész volt, s 1938-ban és 1940-ben szervezett a városban önálló társulattal évadot.