Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 28. (Budapest, 1991)

200 ÉVES A MAGYAR HIVATÁSOS SZÍNÉSZET (AZ 1990. OKTÓBER 24-25-I NEMZETKÖZI ÜLÉSSZAK ELŐADÁSAI) - Prazak, Richard (Brno): Cseh színészek és zenészek Pest-Budán a 18-19. század fordulóján

kus áramlatok a késő klasszicista zenében. A JJ. József halála után újraéledő magyar nem­zeti öntudat serkentésére 1790-ben, a korona hazahozatalakor írta Vranicky opus 2-es szimfóniáját A magyar nemzet öröméX.Egy nagy szimfónia, három darabból címmel. (Vranick^ egyébként nem tartózkodott Pest-Budán: 1790 és 1800 között Esterházy János gróf „musika-direktora" volt Galántán.) Egy másik cseh származású zeneszerző, Franti­Sek Tost egyik kantátája 1796-ban keletkezett, ennek szövegét Serkentés a nemes magya­rokhoz címmel Csokonai Vitéz Mihály fordította magyarra. Verseghy Ferenc, a Marseil­laise fordítója, akit jakobinus tevékenységéért a Brünn fölött emelkedő Spielberg várbör­tönbe zártak, Josef Antonín Stepán dalait ültette át. Ezeket &Magyar Múzeumban (1790), a Rövid értekezés a muzsikáról (1791) c. műben, valamint a Magyar Agi áj a (1806) és a Magyar Hárfás (1807) c. gyűjteményekben tette közzé. Egyébként a Stepán-versek első magyar adaptációját még 1782-ben írta meg Révai Miklós. A 18-19. század fordulóján jelentkező új magyar zenei stüus, a verbunkos muzsika kibontakozásában szintén szerepet vállaltak a cseh zenészek. Az úgynevezett verbunkos­triász, Bihari János, Lavotta János és Csermák Antal közül a harmadik cseh származású volt; 1796-tól különféle magyar városokban élt, a halál Veszprémben érte 1822-ben. Cser­mák zenei jelentősége elsősorban abban állt, hogy a verbunkos muzsikát ültette át a kor bécsi klasszicizmusának kamarazenei nyelvére. Ilyen a Lavottával közösen kiadott Ver­bunkosok két hegedűre és bőgőre (Werbungstänze für zwei Violinen und Bass, 1810) vagy az önállóan megjelentetett Új magyar nemzeti dallamok (Neue ungarische National-Me­lodien, 1799), Magyar románcok zongorára és hegedűre (Romances hongroises pour le Piano-Forte avec un Violin, 1804), Nyolc új magyar verbunkos trió (Acht neue ungari­sche Verbungs Trios, 1815-1816) stb. 4 Igen érdekes és kevéssé ismert Csermák művé­szetének későbbi csehországi visszhangja. Jan Neruda, a 19. század egyik legnagyobb cseh költője 1859-ben a Máj (Május) c. almanachban, amely a cseh irodalmi romantika vezér­alakjának, Karel Hynek Máchának az irányzatát követte, Divoky zvuk (Vad hang) címmel elbeszélő költeményt tett közzé, amelyben regényes módon, a cigányromantika kötelező toposzaival elevenítette meg Csermák életét. Neruda a költemény lábjegyzetében köze­lebbről is megismertette a cseh olvasókat a nagy hegedűs életrajzával, amely azonban nem nélkülözte a korabeli romantikus mendemondákat és a túlzó értékítéleteket: ty ALumír című folyóirat 1856-ban közölte Antonín Cermák »magyarorszagi muzsi­kus« rövid életrajzát. Már akkor meghatott engem ennek a zenei óriásnak a különös sorsa. Antonín Öermák állítólag Illésházy István grófnak, Trencsén vármegye örökös főispánjá­nak és egy előkelő származású cseh hölgynek volt a fia. Cermák először 1798-ban Bécsben tűnt fel fényes üstökösként. Bécsből Magyarországra jött, ahol először hallott cigányze­nét; a könnye is kicsordult a híres cigány, Bihari hegedűjének hangjára. Egészen a magyar nemzeti zenének szentelte magát, és ebben oly tökélyt ért el, hogy a magyarok méltán ne­vezik saját Beethovenjüknek." 5 A verbunkos stílus hatott a kor szinte valamennyi zeneszerzőjére. Sokan csak közvet­ve, Bécs útján ismerték meg, de voltak olyan cseh komponisták is, akik magyarországi mű­ködésük idején kerültek szorosabb kapcsolatba ezzel az irányzattal. Ezért találunk magya­ros motívumokat az Erdődyek szolgálatában állott Jan Kfititel Vanhal vagy a Simontor­nyát és Pécset is megjárt FrantiSek Vincenc Kronmier-Kramáf darabjaiban. A Budán le­telepedett Jiirí Druzecky\ aki a közép-csehországi Jemníkyben (és nem Pozsonyban, ahogy a régebbi kézikönyvek írták!) született 1745-ben, Linzben kezdte pályafutását városi do-

Next

/
Oldalképek
Tartalom