Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 28. (Budapest, 1991)
200 ÉVES A MAGYAR HIVATÁSOS SZÍNÉSZET (AZ 1990. OKTÓBER 24-25-I NEMZETKÖZI ÜLÉSSZAK ELŐADÁSAI) - Prazak, Richard (Brno): Cseh színészek és zenészek Pest-Budán a 18-19. század fordulóján
búsként. Magyarországra jött, s először Grassalkovich Antal herceg szolgálatában állott, majd 1792-től haláláig, 1819-ig József nádor budai kamaraegyüttesét vezette udvari zenészként. Műveiben szívesen használt fel verbunkosokat, sőt, a Rákóczi-nótát is feldolgozta, azonban ennek — érthetetlen módon — a Zrini Ungaria címet adta. Érdekes Druzecky kapcsolata Kisfaludy Sándorral. A napóleoni háborúk idején, az utolsó nemesi felkelés alkalmával 1809 márciusában Kisfaludy Budán tartózkodott József nádor szárnysegédeként. A nádor komponistája, Druzecty, ekkor hangszerelte azt a katonaindulót, amelynek dallamát maga a poéta költötte, és amely aztán a felkelt nemesség egyik kedvelt nótája lett. (Mint tudjuk, még ez sem volt elég a győzelemhez...) Kisfaludy verseit egyébként szívesen zenésítették meg, bizonyíték erre a morva eredetű Jakub Plachy gyűjteménye: Dallok Kisfaludy és Berzsenyi Urak munkáiból, amelyet valamivel később, 1820-ban írt. 6 A romantikus stílusjegyek eleinte természetesen nemcsak a nemzeti zenében jelentkeztek, hanem a színpad világában is. Térjünk most vissza a pest-budai német színházak további történetéhez, ahol nemcsak folytatódott a csehországi kapcsolatok hagyománya, hanem már új tartalommal telt meg. 1802-ben került karmesterként a pesti színházhoz FrantiSek Vincenc Tuíek, aki Prágából jött, és felváltva működött a pesti és a bécsi leopoldstadti színház között. Tu&ek operáinak és daljátékainak népies és mesés világa összekötő kapcsot jelent a népi barokk kultúra és a romantika között (Ripheus alias Rübezahl, 1802, Dämona, das kleine Höckerweibchen, 1806, Die vier Heymonskinder, 1809 stb.). Ezekben a mesejátékokban az erdei tündérek és a hegyi manók szolgáltatnak igazságot azoknak az embereknek, akiknek a kor valós világában az igazságszolgáltatás sohasem fogta pártját. Tuóek mesejátékai egyébként nagy hatással voltak a későbbi cseh romantikára: Klicpera és Tyl darabjaira. 7 Tucek legjelentősebb műve a Lanassa c. opera volt. Színdarabként A. M. Lemièrre A malabári özvegy (La veuve du Malabar) címen 1770-ben írt klasszicista játékának Plümicke-féle változatát 1780 körül játszották a bécsi Burgtheaterban. A darab cselekménye a messzi Indiában játszódik: az európai csapatok egy bengáliai várost ostromolnak. A helyi brámin az istenek kiengesztelésére fel akarja áldozni a fiatal özvegyet, Lanassát. A színdarab n. József idején a vallási tolerancia jegyében ítélte el a fanatizmust, s a távoli India ürügyén ítéletet mondott a vakbuzgóság hazai képviselői felett. Amikor Tuéek a darabot operává dolgozta át, már a napóleoni háborúk dúltak: ekkor más jelentése is volt a színre vitt történetnek. Emlékeztetni akarta az európaiakat saját pusztító háborúikra. Még a pesti bemutató dátuma is szinte szimbolikus: 1805. december 13-a, tizenegy nappal az austerlitzi ütközet után. A Lanassát még 1793-ban Kazinczy Ferenc fordította magyarra azzal a nyüvánvaló törekvéssel, hogy egy újabb gondolattársítással a bécsi udvart jelképezze, amely mindenáron fel akarja áldozni a magyar nemesség nemzeti mozgalmát. 8 Tucek pesti tartózkodásának kezdete egybeesett az úgynevezett Cibulka-érával, amikor is a német színházat 1800 és 1811 között a prágai születésű MatouS Alois Cibulka bérelte. Cibulka — akit Déryné is gyakran említ naplójában — maga is írt operát: Kotzebue Negersklaven c. darabját költötte át, amelyben az amerikai néger rabszolgák sorsának ürügyén nemcsak egzotikus témát dolgozott fel, hanem egyben kifejezést adott az emberi egyenlőség rousseau-i megfogalmazásának is. A Cibulka-korszakban a színpadon új művészeti irányzatok jelentek meg: a preromantikusok és romantikusok. Cherubini, Grétiy és Boildieu az opera, Schiller a dráma terén. Ugyanekkor érte el tetőpontját a magyarországi Mozart-kultusz is. A Mozart-operák bemutatásában maga Cibulka járt élen:
