Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 27. (Budapest, 1990)
SZÍNHÁZTÖRTÉNET - Nyerges László: Carlo Goldoni színháza Magyarországon II. (1841-1941)
SZÍNHÁZTÖRTÉNET Nyerges László: Carlo Goldoni színháza Magyarországon II. (1841-1941) 6. Goldoni színháza Bécsben és Pest-Budán A magyarországi Goldoni-recepció kérdését vizsgálva érdemes a bécsi Volksstück (Lokalstück, Parodia) színpadi sorsára utalni. A bécsi népszínmű olasz és francia hatásra, a commédia dell'arte és a comédie de la foire népszínházi sajátosságainak átvételével alakult ki, és részben a természetfeletti mesés elem, részben a köznapi élet nyersebb komikuma jellemezte. Mindkét esetben fennáll a hely, Bécs szellemének meghatározó szerepe. Goldoni bécsi hatásáról szólva megállapítható, hogy a velencei szerző jelentősége nem merül ki abban, hogy komédiái a modell szerepét játszották, hogy az érdeklődést a szabályos komédia iránt felkeltették és a rögtönző színészi játékot háttérbe szorították, hanem amint arra Antimina Bartolomeo és Magdalena Weingeist rámutatott 37 , abban is, hogy a bécsi Volksstück fejlődésére közvetett módon erős hatást gyakoroltak. Már Kurz Bernardon darabjainak esetében is megfigyelhető a velencei szerzőtől átvett motívumok jelenléte a Der Grundstein der Stadt Wien (Fondazione di Veneziából), Der Prahler (L'Adulatoreból), Der Verschwender (II Prodigoból), Zankende Liebe (Gli Innamoratiból) című, városi, köznapi környezetben játszódó darabokban, amelyekben Kurz Arlecchino szerepkörében lépett fel Bécsben és az 1770-es évek elején, vendégszereplése során, feltehetően Pesten is. Teljesen nyüvánvaló, hogy ezek az előadások a zseniális tehetségű komédiás rögtönzései jegyében zajlottak. Binaltól tudjuk, hogy ezt követően a Kurz társulatából kivált Karl Wahr 1777-es, három hónapos, kis túlzással színházi reformot eredményező, pesti tartózkodása véget vetett a rögtönző játéknak, és ettől kezdve a magyar főváros színpadain a közönség csak szabályos színdarabokat láthatott, amelyek a polgári dráma térhódítását jelezték. 38 Az is megállapítható, hogy a század utolsó évtizedében erősödik a bécsi külvárosi színházak befolyása, és a bécsi népszínmű a pest-budai színházi műsor fontos alkotórészévé válik. 39 Ami az olasz színház számára Goldoni volt, azt jelentette az osztrák színháznak Philipp Hafner, akire a bécsi népszínmű pest-budai térhódításával kapcsolatban kell emlékeznünk. Hafner leszámolt a commedia dell'arteval, de Gottsched és a Deutsche Gesellschaft merev pedantériájával szemben, Goldoni példáját és a Teatro cormcoban lefektetett elveit követve hangsúlyozta a szerzői szövegen alapuló, szabályos komédia fontosságát, mélyítette el a karakterábrázolást és formált Hanswurst sztereotip figurájából valószerű emberi alakot. A Pikkó herceg és Jutka P erzsi című népi színjátéka Chudy József megzenésítésében aratott Pesten sikert. Ahogy nőtt a zene szerepe, úgy erősödött a korábbi, sikeres prózai színjátékok megzenésítése iránti igény. Haf-
