Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 27. (Budapest, 1990)

SZÍNHÁZTÖRTÉNET - Rajnai Edit: A festő és a színész a színpadon (Márkus László és Góth Sándor egy-egy rendezése a Magyar Színházban, 1910-ben)

Rajnai Edit: A festő és a színész a színpadon* (Márkus László és Góth Sándor egy-egy rendezése a Magyar Színházban, 1910-ben.) 1910. március végén és április közepén, alig néhány hét különbséggel, a budapesti Magyar Színház Izabella téri épületében két premiert tartottak. Március 26-án Alexander Roda-Roda és Carl Rössler háromfel vonásos „mókája" került színre Csákó és Kalap címmel, április 16-án pedig Hermann Bahr A konceri című vígjátékát láthatta az Izabella téri színház közönsége. A két egymást követő bemutató érdekessége nem feltétlenül a színre vitt művekben rejlett. Az osztrák szerzőpáros császári és királyi manőverbohózata - ahogy Hermann Bahr darabja is - belesimult a Magyar Színház ekkori műsorába, amelynek uralkodó rétege a vígjáték és a társadalmi színmű volt. A második bemutató első pillantásra szereposztási csemegét kínált a budapesti közönségnek, mert a Vígszínházból frissen az Izabella térre szerződött Góth Sándor és Kertész Ella első magyar színházi fellépésének lehettek tanúi.

1 A Góth-pár a Lipótváros színházából jött, amely tizennégy éve egyedi, markáns játékstílussal élt Budapest színházi világában. Szerződtetésük elsősorban színészválasztás volt. A Magyar Színház társulatából valóban hiányzott a Góth képviselte világfi-típus és a Kertész Ella játszotta nagyvonalú, szenvedélyes asszony. Góth Sándor azonban nemcsak színészként érkezett, hanem rendezőként is, s így amellett, hogy idegen előadási stílust hozhatott a Magyar Színház színpadára, formájában is megbonthatta az Izabella tér munkamódszerét. A Magyar Színház gyakorlatában 1908 elejétől határozottan szétvált a színészi és a rendezői feladatkör. A produkciók túlnyomó részét a két rendező, Márkus László és Vajda László állította színpadra. Kettősüket időnként az igazgató, Beöthy László egészítette ki. A Magyar Színház színészei közül Vágó Béla és Z. Molnár László rendezett. A két művész közül csak az utóbbi játszott az általa színpadra állított produkciókban, ő is csak az 1910es évek közepétől. A Vígszínház rendezői, Mátrai Betegh Béla, Péchy Kálmán, Szilágyi Vilmos, Góth Sándor, színészekből váltak az előadások irányítóivá. Góth 1896-tól tagja a színháznak, 1903-tól különösen sokszor irányította egy-egy előadás színrevitelét amellett, hogy színészként is részese volt a produkcióknak. Alexander Roda-Roda és Carl Rössler bohózatát a Magyar Színházban Márkus László rendezte, A koncertet pedig már Góth Sándor, aki Heinket, az otthon biztosságából a koncertpódiumra, a társ biztosságából a női szívekbe belépő és a női szívekből kilépő zongoraművészt, a vígjáték főszereplőjét alakította. Mindkét előadás színpadképe Márkus László munkája.

2 * A tanulmány címének ötlete Hevesi Sándor A festő a színpadon című írásából származik. Megjelent a Modern Művészet 1905. évfolyamában.