Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)
DRÁMATÖRTÉNET - NAGY ADRIENNE: "Örök te vagy csak, égi szerelem!" (Csiky Gergely újromantikus színműírói korszaka)
rike sem, aki a Fővárosi Lapok szerint "csengő, üde hangját anynyira mesterkéli, hogy affektálttá teszi." Vonzó volt Kölesi Mariska (Thisbe); Halmi Ferenc élénk Glaukusával tűnt ki. Az előadásban több színiképezdei növendék is részt vett. Halmay Imre (Tiamis) igen otthonosan mozgott a színpadon, míg Szigeti Jolán (Szigeti József lánya; Hermione szerepében) és Kövesi Emma (Polydora) tehetségükkel még ezekben az apró szerepekben is felhívták magukra a figyelmet. A rendezőpéldány tanúsága szerint Szigligeti Ede ugyan sokat húzott a mű eredetijéből, és néhány, az akkori közönség fülének talán kicsit durvának vélt kifejezést is megváltoztatott, de alapjában véve a szöveget nem kellett átírni. Ez azt bizonyítja, hogy a színházi téren még járatlan pap-szerző ösztönösen, tehetségéből adódóan ráérzett a színpadi nyelvre, és könnyen mondható, gördülékeny nyelvezetű művet alkotott. Szigligeti Ede a sok színi hatást magában rejtő jeleneteket alaposan kidolgozta. Ilyen a negyedik felvonásbeli nagy jóslatjelenet, amelyben melodramatikus zenei effektusokkal "csigázta az érdeklődést" (a zeneszerző Erkel Gyula volt), illetve a színmű végén beállított nagy csoportkép. A Pester Lloyd kiemelte az előadásnak azon becsét is, hogy néhány helyen lángoló, egészséges erotikát fejezett ki. 4 ^ A jelmezek közül Felekiné két szép Olympia-ruháját - egy fehéret és egy feketét - fényképről ismerünk: szépen redőzött, 42 korhű görög ruhák. A díszletet dicsérő kritikákkal éles ellentétben áll a Pesti Naplóban külön, a kritikáktól függetlenül megjelent rövid híradás, amely szerint a csínre pagyon kevés gondot fordítottak: "A jósda ligetét egy pár bokor tünteté elő, a Parnassosj: nagyon idomtalan dombcsoportozat. Mindkét dolog pedig méltó tárgyát képezhetné a leleményességnek, hanem természetesen a 'Jóslatot' még nem adták elő Bécsben, és rendezőink így az ottani felfogást nem utánozhatták. Ezenfelül egy nagy ügyetlenséget is meg kell rónunk . A negyedik felvonásban Pythia barlangját oly mélyen a háttérbe helyezték, s a barlang előtt a csoportozatot úgy állíták fel, hogy a színház nagy része, az egész jobboldal a barlang-
