Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)

ÉVFORDULÓ - NAGY PÉTER: Horváth Árpád és a francia színház

NAGY PÉTER Horváth Árpád és a francia színház Horváth Árpád nevét leírva hirtelen kétség fogott el: hányan emlékezhetnek még rá? Nem Franciaországról beszélek, ahol a neve, természetesen gyakorlatilag ismeretlen; de Magyarorszá­gon? Közelebbről, a magyar színházi körökben? Horváth Árpád ne­ve a negyvenes-ötvenes években még közismert és jelentős volt, de a következő évtizedek során elhomályosult más nevek előtt, amelyek tán nem jelentősebbek, de mindenesetre elevenek és te­vékenyek voltak. Mert Horváth Árpád elkövette azt a jóvátehe­tetlen hibát, hogy nem tudta megvárni a felszabadulást: az el­lenállásban való részvételéért a nyilasok halálra kínozták vagy kivégezték - sosem lehetett tisztázni, mi is történt ve­le - negyvenötödik születésnapjára. így tűnt el a húszas-har­mincas évek egyik legtehetségesebb színpadi alkotója; s las­sacskán az emléke is eltűnt a színházi emberek memóriájából. Kegyesebb sorsot érdemelt volna, de a sors sohasem volt hozzá kegyes. Közvetlenül a századforduló előtt született Er­délyben, elszegényedett dzsentri-családban, s fiatalsága az első világháború jegyében telik el. Alig tudunk valamit ezek­ről az ember, a jellem kialakulásában oly sorsdöntő évekről, mint ahogy azt sem tudjuk: hogyan kerülhette el, hogy érettsé­gi után, 1917-ben ne hívják be? De az kétségtelen, hogy ekkor költözik fel Kolozsvárról Budapestre, beiratkozik a bölcsész­karra, s egyben engedélyt szerez arra is, hogy bejárhasson az Eötvös Collegiumba, órákra. Bizonyos, hogy itt ismerkedik meg a francia nyelvvel és irodalommal. Az összeomlás utáni két forradalomban ismereteink szerint nem játszott semmiféle szerepet, de ezek a hónapok itatják át baloldali gondolatokkal és érzelmekkel, a haladás és a szociá­lis igazságosság eszményeivel. A húszas évek elején irodalmi folyóiratot akar alapítani, Madzsar József házának rendszeres * Előadás a párizsi Magyar Intézetben 1989. febr. 3-án, a hu­szadik századi magyar-francia kulturális kapcsolatokról tar­tott szimpóziumon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom