Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)
SZÍNHÁZTÖRTÉNET - NYERGES LÁSZLÓ: Carlo Goldoni színháza Magyarországon (1759-1841)
színház. Az előadás rendezője Paulay Ede.) A pesti színészek Székesfehérvárott 1813-ban a Deákos lány t, 1814-ben pedig A csacsogó t játszották. Amikor 1818-ban a magyar színjátszás Székesfehérvárott rendszeressé vált, jobbára szintén a pesti műsor darabjai ismétlődtek. A XIX. század első harmadában csökkent az érdeklődés Goldoni komédiái iránt. A vándortársulatok műsorán mégis megtaláljuk nevét, így például Kilényi Dávid dunántúli előadásain, amit az is indokolhat, hogy Goldoni komédiái nem igényeltek bonyolult színpadi masinériát. A komédiák cselekménye főleg polgári otthonbelsőkben játszódott. Az érdeklődés csökkenését a nemzeti múlt jelentős figuráinak, eseményeinek színpadi megjelenítése, másrészt a francia dráma fokozódó népszerűsége magyarázza. Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországban c. drámájának sikere 1819ben jól jelzi ezt az ízlésváltozást. Kisfaludy Károly olaszországi és bécsi tartózkodása, valamint a korai magyar színpadon szerzett élményei alapján ismerhette Goldonit. ( A kérők II. fv.-ának 5. jelenetében Szélházy többek között velencei színházi élményekről szól.) A külföldieskedés, a divatmajmolás kifigurázásában, az öreg, zsörtölődő szülő, a nincstelen, hazug, hozományvadász kérő, az egyenetlenségeket elsimító, nyelves női figurák megrajzolásában nyilván segítették őt a személyes élmények alapján megismert maszkos őstípusok: Pantalone, Lelio, Beatrice vagy Rosaura alakja. A játék alapszituációja és témája - az öregek és fiatalok között a házasságkötéssel kapcsolatos bonyodalmakból születő félreértések, összeütközések - szintén Goldoninak a polgári családi körben zajló komédiáit, így például a Hazug ot, a Bugr isok a t, vagy a Különös történet et juttatja eszünkbe. A rászedett Pantalonéra emlékeztet A kérők Baltafy kapitánya, aki látatlanban akarja lányát, Malit férjhez erőszakolni. De a Csalódások Lombai inspektora vagy a Mikor pattant, nem hittem volna Lovasdy postamestere is Goldoni becsapott öreg típusainak jegyeit viseli, amenynyiben nem ismeri el, hogy a szerelmi érzés követeli jogait az életben. A magyar polgári vígjáték fejlődésében fordulatot jelent a fiatalemberek új típusa, a későbbi bonviván szerepkör
