Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)

SZÍNHÁZTÖRTÉNET - NYERGES LÁSZLÓ: Carlo Goldoni színháza Magyarországon (1759-1841)

korai jelentkezése. A könnyelmű, léha, gátlástalan, de jó megjelenésű, talpraesett fiatalember a kor kedvenc színpadi figurái közé tartozik. Goldoninál ez a típus a hazug Lelio, akit a moralizáló velencei szerző javító szándékkal és elnéző rokonszenvvel mutat be. A Leányőrző Morlay Mórica csupa könnyelműség, soha nem jön zavarba, és ha szép lánnyal találkozik, rögtön kész a kalandra. A lányok - Lidi, Fanni, Máli és a többiek - már saját maguk akarják alakítani sorsukat: bár bátortalanul, telve gátlással, de megpróbálják színleléssel félrevezetni a szülőket, a családi kör azonban ezeket a próbálkozásokat leszereli. A korabeli társadalmi életből vett téma, a karakteres figurák, a családias bensőség, a köznapi beszédhez közelítő, jól pergő nyelvi kifejezés a vidéki kúriák életét rajzoló Kisfaludyt - nem annyira a filológia, mint inkább a tipológia szempontjából tekintve erősen rokonítja a városi polgár Goldonival. 5. A Nemzeti Színház megszületése felé Az 1830-as évek elején Kassa volt a magyar színjátszás központja. Déryné, Kantomé, Szentpétery Zsigmond, Szerdahelyi József, Pály Elek, Pergő Celesztin, Telepi György, Egressy Gábor volt, többek között, a társulat tagja. Ennek a társulatnak megsegítése is szem előtt lebegett, amikor 1831-ben a Magyar Tudós Társaság játékszíni bizottságot hozott létre, melybe Bajza Józsefet, Döbrentei Gábort, Toldy Ferencet, Vörösmarty Mihályt, Csató Pált, Dessewffy Aurélt, Fáy Andrást, Jakab Istvánt, Rothkrepf Gábort nevezték ki. A bizottság fordított szövegeket gondozott és javított ki, meglévő darabok szövegét ellenőrizte és a darabállomány gyarapítására tett javaslatokat. A budai Várszínház művészi színvonalának emelése céljából három év alatt 44 darabot hagyott jóvá, eredeti és fordított műveket, ez utóbbiak között Goldoni Fogadósnő c. komédiáját, amelyet a bizottság jegyzője, Jakab István ültetett át magyarra. Az akadémiai játékszíni bizottság munkája nyomán a színház műsorán gyakrabban szerepelt Goldoni neve. Jakab, mint akadémikus drámabíráló, külföldi szerzők darab-