Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)
SZÍNHÁZTÖRTÉNET - NYERGES LÁSZLÓ: Carlo Goldoni színháza Magyarországon (1759-1841)
lünk, így a II. felvonásban Don Rodrigó és az úrnőjének szóló levelet kereső Pasqino, valamint Don Flamino és Balestra nem a nyílt utcán, hanem kávéházban tanácskozik. A III. felvonásban az eredeti utcai helyszín helyett Tag (?) jelölés található. A fiatal Csokonai is örömmel üdvözölte a pesti magyar színjátszókat. 1793. május 10-én, tizenhat fordítást ajánlva már az 24 ötödik levelet intézte hozzájuk , majd 1794. november 7-én, a következő tavaszra sajtó alá bocsátandó műveit népszerűsítve, a Magyar Hírmondóban feladott előfizetési felhívásban Metastasiótól Az elhagyott Didó t, a Galateaa t, urlando címen az Angeli- ca t és Goldoni Hazug ját - "Egy a' fő Víg Játékok közül" - ajánlja. A Hazug fordításával műsordarabot akart készíteni az első magyar színtársulat számára, amely eddig a velencei szerző négy 25 darabját mutatta be. Csokonai vonzódott a vígjátékhoz, amelyben egyéniségének játékos humorát, a kisemberek életének realisztikus képeit kedvére kifejezhette, másrészt voltak tapasztalatai a közönség befogadó képességét illetően. A Cultura előszavában erről így írt: "Vagyunk itten, akik a Sespir, Kornél és Maffei parlamentjét és a' Kotzebue, Goldoni és Molière piattcát már meg ismerték; az ő lelkek, és Ízlések fellyebb emelkedett már a középszerüségenn." Majd a továbbiakban így folytatja: "Vig játékot adunk mi elő, mert még a Tragédiának érettebb ideje a mi Culturánk Gráditsának fentebb való fogann áll: Az Isten adja, hogy 26 a tökéletességnek ennyi próbájával is szolgálhassunk." De alkotómódszerében is fellelhető a Goldonival való rokonsága, amennyiben lazaszerkezetű darabjait néhány hét alatt készítette el, és a komédia szövegét azután a játszókkal együtt, kollektív alkotásként öntötte végleges formába. így születtek színpadi művei, amelyek részben az iskoladrámák közjátékaival mutatnak rokonságot, részben parodisztikus és groteszk vonásaik miatt a bécsi színpad termékei, a krajcáros komédia, a helyi, reális elemekben bővelkedő Locálposse jegyeit viselik . Valóban csak sajnálni lehet, hogy az ilyen eredeti drámaírói tehetség és az első magyar színtársulat között nem jött létre találkozás. A társulattal való kapcsolat keresésén túl jó barátjától, Mátyási Józseftől is kaphatott ösztönzést a színművek fordításához.
