Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)

SZÍNHÁZTÖRTÉNET - NYERGES LÁSZLÓ: Carlo Goldoni színháza Magyarországon (1759-1841)

(Amint arról már szóltunk, Mátyási A kavalér és a dáma c. Goldoni-fordítását 1794 júliusában, tehát Csokonai Magyar Mercuriusban megjelentetett ajánló jegyzéke előtt már játszották.) Goldoni mindenképpen példaként szolgálhatott Csokonai számára, mivel költőnk maga is úgy ítélte meg, hogy a színház a jó erkölcsök iskolája, amelyben az ifjakat az érdekes jellemek sorsából sugárzó nemes érzések teszik jobbá. A nézőket elragadó nemes érzéseken nem annyira a rokokó ízlés által diktálta finomkodástkényeskedést, hanem eleven természetességet és valószerűséget kell érteni.. Csokonai - Goldonihoz hasonlóan - kiemeli és a költészet egyik alapvető ismérvének tekinti a valószerűségét "verisimilitudo" -, a komikum céljául pedig - amint azt a Do rottya előszavában olvashatjuk - "az emberi szív jó vagy rossz, nemes vagy erőtlen, okos vagy bohó voltának előadását" jelöli meg. Ha fentiekhez soroljuk az igen nagy "praecisioval" megrajzolt "charaktereket és körn állásokat", megállapíthatjuk, hogy Csokonai ars poétikája alapvető elemeivel igen közel áll Goldoni esztétikájához. 3. Goldoni az erdélyi játékszín műsorán A kezdetekről szólva, Erdélyben is a német társulatokra kell emlékeztetnünk. Nagyszebenben A tettetett beteg kisasszony említett, 1778. évi bemutatását további előadások, így Christoph Seipp társulatának 1788. évi fellépései követték, aki 84 vígjátékot játszott, köztük a Die verstellte Kranke

t is, amelyet a Pressburger Zeitung előrejelzésének tanúsága szerint még 1790. június 9-én is műsoron tartott és Pozsonyban is játszott, "ein 27 Lustspiel nach Goldoni" jelöléssel. Ugy tűnik, hogy az egyik legszívesebben fogadott Goldoni-komédiáról van szó, amit az is bizonyít, hogy a magyar nyelvű, kolozsvári bemutató - 1795. november 29. - után a társulat 1810-ig 11 alkalommal adta elő. E helyen emlékeztetnünk kell arra, hogy a La finta ammalata c. Goldoni-komédia németből magyarított és a Tettetett beteg címen játszott változatát tévesen Molière-nek tulajdonították. Erdélyi adataink ennél bonyolultabb képet mutatnak. Az 1799-1810