Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)

SZÍNHÁZTÖRTÉNET - NYERGES LÁSZLÓ: Carlo Goldoni színháza Magyarországon (1759-1841)

(Amint arról már szóltunk, Mátyási A kavalér és a dáma c. Gol­doni-fordítását 1794 júliusában, tehát Csokonai Magyar Mercuri­usban megjelentetett ajánló jegyzéke előtt már játszották.) Gol­doni mindenképpen példaként szolgálhatott Csokonai számára, mi­vel költőnk maga is úgy ítélte meg, hogy a színház a jó erköl­csök iskolája, amelyben az ifjakat az érdekes jellemek sorsából sugárzó nemes érzések teszik jobbá. A nézőket elragadó nemes ér­zéseken nem annyira a rokokó ízlés által diktálta finomkodást­kényeskedést, hanem eleven természetességet és valószerűséget kell érteni.. Csokonai - Goldonihoz hasonlóan - kiemeli és a köl­tészet egyik alapvető ismérvének tekinti a valószerűségét "verisimilitudo" -, a komikum céljául pedig - amint azt a Do­ rottya előszavában olvashatjuk - "az emberi szív jó vagy rossz, nemes vagy erőtlen, okos vagy bohó voltának előadását" jelöli meg. Ha fentiekhez soroljuk az igen nagy "praecisioval" megraj­zolt "charaktereket és körn állásokat", megállapíthatjuk, hogy Csokonai ars poétikája alapvető elemeivel igen közel áll Goldoni esztétikájához. 3. Goldoni az erdélyi játékszín műsorán A kezdetekről szólva, Erdélyben is a német társulatokra kell emlékeztetnünk. Nagyszebenben A tettetett beteg kisasszony emlí­tett, 1778. évi bemutatását további előadások, így Christoph Seipp társulatának 1788. évi fellépései követték, aki 84 vígjá­tékot játszott, köztük a Die verstellte Kranke t is, amelyet a Pressburger Zeitung előrejelzésének tanúsága szerint még 1790. június 9-én is műsoron tartott és Pozsonyban is játszott, "ein 27 ­Lustspiel nach Goldoni" jelöléssel. Ugy tűnik, hogy az egyik legszívesebben fogadott Goldoni-komédiáról van szó, amit az is bizonyít, hogy a magyar nyelvű, kolozsvári bemutató - 1795. no­vember 29. - után a társulat 1810-ig 11 alkalommal adta elő. E helyen emlékeztetnünk kell arra, hogy a La finta ammalata c. Goldoni-komédia németből magyarított és a Tettetett beteg címen játszott változatát tévesen Molière-nek tulajdonították. Erdélyi adataink ennél bonyolultabb képet mutatnak. Az 1799-1810

Next

/
Oldalképek
Tartalom