Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)
ÉVFORDULÓ - ELEKFI LÁSZLÓ: Nagy Adorján beszédművelői munkássága
ELEKFI LÁSZLÓ Nagy Adorján beszédművelő munkássága Olyan emberre szeretnék visszaemlékezni, akit személyesen alig ismertem. Nem voltam gyakori színházlátogató. Nagy Adorjánt csak néhány mellékesebb szerepben és talán filmben láttam. De azt már diákkoromban is tudtam, hogy a helyes, szép beszédre oktatja a bölcsészhallgatókat az egyetemen, valamint a színeszjelölteket a főiskolán. És amikor magam is kezdtem beszédünk titkai, főleg a magyar mondathanglejtés sok apró csínja-bínja iránt érdeklődni, mint egyik szaktekintélyhez fordultam hozzá, és meleg, pártoló szavakra találtam. Sokirányú elfoglaltsága miatt azonban együttműködésünk akkor, az ötvenes évek elején megszakadt. Mi állhatott Nagy Adorján rendelkezésére 1925-ben, amikor a Színiakadémián elkezdte tanári működését? Voltak -- ma is vannak -- viták a realista és a stilizált beszédmód végletei vagy közbülső megoldásai közt, különösen a verses művek előadásában, és sok apró részletkérdésben. Élt egy Paulay-hagyomány, mely Egressy Gábor után, de az általa lerakott alapon egyúttal nemzeti reagálás volt az idegenszerű versmondásra (bár nem mindig a legértelemszerűbb tanokat hirdetve), de hatottak már, sőt nagyon is ismeretesek voltak Hevesi Sándor közvetítő, az ellentétes tendenciákat egységbe ötvöző dramaturgiai és beszédelvei, melyek -- ap ró tévedések ellenére is - mindmáig alapjai a kifejező, értelmes és ugyanakkor művészi, jellemábrázoló színpadi beszédnek. Nagy Adorján -- fiának, Nagy Péter akadémikus egyetemi tanárnak tanú sága szerint -- tudatosan készült a beszédművelői hivatásra, ezért igyekezett megismerkedni mindennel, ami a színpaddal és a beszéddel kapcsolatos. így olvashatta Fogarasi János hangsúlytanulmányait, Egressy Gábornak 1856. évi Pesti Napló-beli hangsúly vitáját Greguss Ágosttal (erről részletesebben írt Suhajda Lajos a Magyar Nyelvőr 1898. évi kötetében), vagy Tanulmányaim és emlé keim c. cikksorozatát is (Magyar Színházi Lap 1860). Jól ismerte tőle A színészet könyvé t, mely 1866-ban jelent meg; olvasta Mátray Gábornak A rendszeres szavalattan alaprajza c. könyvét, mely
