Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)

SZÍNHÁZTÖRTÉNET - NYERGES LÁSZLÓ: Carlo Goldoni színháza Magyarországon (1759-1841)

darabok mindkét igényt kielégíthették. Jellemző ebből a szempontból A tettetett beteg kisasszony vagy a derék orvos c. komédia - bemutatója 1792. május 14-én volt -, amelyben a szerelmét leplező fiatal hölgy a betegség színlelésével, tehát nem képzelt betegként, próbálja az erényes fiatal orvost magához kötni és rávenni arra, hogy hagyjon fel tartózkodó magatartásával. Amíg a Marivaux-ra emlékeztető érzelmes játék zajlik, komikus.és kicsúfolt figurák, kitűnő szerepek elevenednek meg és szórakoztatják a közönséget. Szükségesnek tartjuk itt megemlíteni, hogy a darabot mindezideig Moliere-nek tulajdonították, és a Képzelt beteg c. komédiájával azonosították."^ A komédia bemutatójának színlapja ismeretében Molière szerzőségét azért zárhatjuk ki, mert a színlapunkon feltüntetett szerep-nevek teljes mértékben egyeznek a La finta ammalata c. Goldoni-komédiában feltüntetett szerep-nevekkel. Az összevetésből megállapíthatóan A tettetett beteg kisasszony (német címe is nőnemű címszereplőre utal: Die verstellte Kranke) olasz eredetijében és magyar változatában egyaránt három orvosfigura szerepel, míg Molière Képzelt beteg-ében (német címe: Per eingebildetet Kranke) csak egy orvos-szerepet találunk. Forrásaink szerint a komédiát 1792-ben - Kelemen László fordította magyarra, Seelmann Károly fordítása Erdélyben ugyanis csak 1795-ben látott napvilágot. Mivel Laudes németesített változatának szereplistáján kívül két magyar nyelvű, egy Budán és egy Erdélyben játszott változat színlapját is ismerjük, megállapítható, hogy amig Kelemen magyarított neveket használ, Seelmann szinte változtatás nélkül átveszi a német neveket. A jelenséget az magyarázza, hogy a magyar főváros színpadán erőteljesebben érvényesült a törekvés a szöveg alapos magyarítására és ezáltal a színi hatás jobb érvényesítésére. Az erdélyi fordítók, színházművelők és-kedvelők inkább az irodalmi érték megőrzését tartották szem előtt, amikor híven ragaszkodtak a német szövegben szereplő nevekhez, illetve a bécsi helyszínhez, és elkerülték a magyarítás kétségkívüli túlzásait. A tettetett beteg kisasszony német változatában a személyek, a helyszín és a környezet bécsi színezetet kaptak, és az egysze-