Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)

DRÁMATÖRTÉNET - SZABÓ JÁNOS: "Varró Gáspár igazsága". Háy Gyula színműve

dés tagját hatévi börtönbüntetésre ítélték. Ebből három és fél évet kellett letöltenie, utána egy ideig Budapesten élt, majd 1965-ben Asconában telepedett le. Kiszabadulása után megpróbált ismét beilleszkedni az itthoni irodalmi-kulturális életbe, de mivel erre nem sok esélye volt, hamarosan elkezdte építeni új, a nyugati piacra szánt énjét. Ebben kulcsszerep jutott a Varró Gáspár

nak. Nem lehetetlen tehát, hogy valóban már 1962-ben Budapesten hozzálátott a darab 25 átalakításához, amint ezt özvegye állítja. Valószínűbb ugyan Cari M. Webernek, a Varró Gáspár wuppertali előadása rendezőjének emlékezése, mely szerint 1965-ben, már Svájcban igazították 26 közösen, úgymond, a német ízléshez a darabot , de végső soron nem a keletkezési idő, hanem az eredmény számít; az a német nyelvű változat, amely 1966-ban a Rowohlt kiadó második Háy27 gyűjteményében jelent meg. A darab felépítését érintő jelentős változások nincsenek. A speciális magyar viszonyokat nem ismerőkre való tekintettel kétségkívül be kellett szúrni vagy ki kellett hagyni bizonyos passzusokat, például a második felvonás első képében, Terka lakásavatóján, amely túlságosan is a magyar néző asszociációs rendszerére épített. A cselekmény némely vonása a német változatban némiképp didaktizáltabb lett, például az öngyilkosságot elkövetett Weisz Lizi unokáiról emlékezve rögtön a darab elején elmondja az egyik szereplő, hogy "Aztán mi lett belőlük, amikor 28 a németek jöttek?" ; itt már egyik rendőr se üt meg jóindulatú, 29 emberi hangot és így tovább. Lényeges újragondolást azonban csupán az utolsó, bírósági jelenet mutat. A kiindulás ugyanaz, mint az eredetiben: idegesen érkezik a tárgyalás szünetében Terka; érzi, egzisztenciája forog kockán, rögtön kezdi is a bíróság megdolgozását a bizonyítási eljárás azonnali befejezése érdekében. Ezúttal azonban, ellentétben a tíz évvel korábbi változattal, teljes sikerrel jár, fölfelé mutogatásai nyomán mindenki meghunyászkodik. Tatár ingadozása beletörődéssel végződik. A hatvanas évekből nézve Háy már nem talál egyetlen derék funkcionáriust sem. Az igazság, sugallja a szerző, abban a világban még csak véletlenül sem diadalmas-