Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)

DRÁMATÖRTÉNET - NAGY ADRIENNE: "Örök te vagy csak, égi szerelem!" (Csiky Gergely újromantikus színműírói korszaka)

A dogmatikus, merev Elymasnak Helena természetes, önérzetes válaszokat ad. De ebben a drámában a szerző már nem lát csinált kiutat a szerelem számára, mint A jóslat

ban. Ezért írt tragédi át. Simon mágusznak az új tanok elterjesztése és saját egyéni felemelkedése érdekében csodát kell felmutatnia. Ezért "keltené életre" a Császár elhunyt kedvesét, Phoebét Helénában. De saját misztikus csodájának kelepcéjébe esik ő maga, aki már Phoebébe is szerelmes volt: Simon (Helene nézésébe merülve) Ilyen volt Phoebe. Arcza, termete, Sötét szemének fényes sugara Kitört a sírból, új életre kelt, A szerető szem rá ismer bizonnyal. (Elfordul) Mert Phoebe szép, nagyon szép volt; s ki őt Szerette, többé nem feledheti. Ám a látszat-csoda nem múlhatja felül az igazi csodát, a tiszta szerelmet, és Simon beleszeret Helénába. Hiába győzködi tanítványa a nagy eszme nevében (3. jel.), mi győzhetné le a .szerelem.hatalmat? Mily kicsi volt ő Helénával szemben a csillogás felkínálásával! Mennyire nem számít a dicsőség, sem a vallás, sem semmilyen szentség a tiszta érzelemhez képest, amelyet ez a korábban testi értelemben züllött lány testesít meg. Még habozik az öreg pap, de szívét már eltöltötte az új szentség. (4. jel.) Csiky Gergely a női nemben megmutatja a szerelmes önfeláldozást: ahogy Nero törvényes hitvese megalázza magát, és eljön "a szeretőhöz", hogy visszaszerezze urát (5-7. jel.); ahogy a két nő egymás barátságára talál; amikor kiderül, hogy szenvedésük oka ugyanaz, s mikor Helena szerelméért feláldozza az életét. Simon szemének felnyitásában Actea segít, ő önmagától erre sem képes (8-9. jel.): Actea (meghatottan) Isten veled Simon! Te jobb valál, Mint tetteid. Légy boldog s boldogítsd őt. (10. jel.)