Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)

SZÍNHÁZTÖRTÉNET - NYERGES LÁSZLÓ: Carlo Goldoni színháza Magyarországon (1759-1841)

Goldoni-librettóra készült operája, az II Mondó della Luna (Élet a holdon), melynek eredeti változatát - Arlequin, Empere ur dans la Lune (Arlequin, a hold uralkodója) - Goldoni is egy színházkedvelő, rimini arisztokrata tiszt, Grosberg gróf megbízásából írta. E "tudományos-fantasztikus" vígoperán kívül Eszterházán bemutattak további három , Goldoni-szövegkönyv alapján készült vígoperát. Florian Leopold Gassmann L'Amore artigiano (Kézműves szerelem, 1777), Niccoló Piccinni La buona figliuola (A jóravaló lány, 1776) és Vincenzo Rignini La vedova scaltra (A ravasz özvegy, 1782) c. műveit. 1785-ben egy másik főúri színház kezdte meg működését Pozsonyban. Erdődy János gróf német operatársulatot szerződtetett, a színház működése azonban a magyarországi színészet további fejlődésére is hatással volt. A színházat szoros kapcsolatok fűzték a korabeli polgári színjátszáshoz. Közönsége általában meghívott főurakból, előkelőségekből állt, de a hetente kétszer rendezett előadásokra alkalmanként beengedték a városi polgári közönséget is, és a társulat számos alkalommal fellépett a városi színházban. Erdődy gróf halála után, 1789-ben Hubert Kumpf egész társulatával Pestre szerződött, ahol a teljes pozsonyi műsort bemutatta, így járulva hozzá az opera-műfaj térhódításához a magyarországi polgári színpadon. Öt olyan operát ismerünk, melynek librettóját Goldoni készítette, és előadására Erdődy színházában került sor: - Wenn sich zwei zanken, freut sich der dixtte (

Két veszekedő közt a harmadik nevet), 1785; - Die Gastwirtin (A fogadósnő), 1785; - Die Liebe unter den Handwerksleuten (

Kézműves szerelem), 1788; - Die schlaue Witwe (

A ravasz özvegy), 1788; - Die Dorfdeputier

ten (Faluküldöttség), 1788. Dokumentumok híján az előadások részletei nem ismeretesek. Mint az opera-librettók esetében, a komédiákkal kapcsolatban is érvényes a megállapítás, hogy bécsi közvetítéssel, német vándortársulatok előadásaiban, majd a magyarországi kőszínházi építkezés megindulását követően - Sopron, 1768-69 - a német színhá-