Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)

SZÍNHÁZTÖRTÉNET - NYERGES LÁSZLÓ: Carlo Goldoni színháza Magyarországon (1759-1841)

zakban kerültek színre. Városaink polgárainak zöme német anyanyelvű volt, így minden Bécsből jövő művészeti hatást érdeklődéssel fogadott. Mivel Goldoni komédiáinak bécsi fogadtatása a szerző darabjai magyarországi bemutatásához mintegy előzményként tekinthető, érdemes néhány pillantást vetni arra, hogyan jelentek meg Goldoni komédiái Bécsben.^ Az udvari opera-divatnak hála, a velencei szerző neve már a XVIII. század közepén ismert volt Bécsben. Goldoni színpadi bemutatkozása 1751-re tehető, amikor Rochus Freiherr von Lopresti vette át a Kärntnerthortheater igazgatását és megbízta a spanyol Salazart (I.A.D.S.), hogy készítse el az első Goldoni-fordífásokat. Goldoni sikerét Bécsben néhány kedvező, külső körülmény segítette elő. A közönség színházszerető és színházhoz értő városi polgárokból állott, és éppenúgy, mint a velencei, múltban gyökerező, jelentős népszínházi hagyományra tekinthetett vissza. Ezt át meg átszőtte az olasz színház, a commedia dell'arte hatása . Goldoni mint színházújító is sikert aratott. Ebben az időszakban zajlott a Gottsched vezette harc a rögtönző színjáték ellen, amely változatlan népszerűségnek örvendett Bécsben. A rögtönző színjáték és a szabályokat követő, írott komédia éveken keresztül versengtek egymással, és ez a rivalizálás olyan vegyes elemekből álló előadásokat is eredményezett, mint Goldoni 1751-ben, Bécsben elsőként bemutatott színműve, a Ravasz öz vegy (Die schlaue Wittib), melyben a komoly szerepeket a szerzői szöveg felhasználásával játszották, a komikus jelenetekben azonban Hanswurst és Pantalone rögtönzéssel mulattatta a közönséget . Amikor 1752-ben császári színházi bizottság vette át a színházak irányítását, egy császárnői rendelet véget vetett a rögtönző színjáték minden formájának, és mivel Philipp Hafner Goldoni komédiáit javasolta a francia színművekkel szemben, sorra születtek a fordítások, illetve a velencei szerző "szabályos" darabjainak a bécsi környezethez és figurákhoz igazított átdolgozásai. Itt kezdődik a kutatás, a recepciótörténet problémája is: az átdolgozással együtt a színmű címe is megváltozik, és mill