Kerényi Ferenc: Színháztudományi szemle 25. (Budapest, 1988)
az eredetihez alig hasonlító változatban. A király sokat méltatlankodott az irodalmi hűség hiánya és a primitív nevettetés miatt. Az első jelentős hazai szerző ,Franciszek Zablocki 1731ben debütált a Ficsúr leánynézőben (Firczyk w zlatach ) c. darabjával. A közönség egy része azonban tiltakozott Szaniszló Ágost központosító törekvései és a felvilágosodás ellen, nemzetietlennek bélyegezve azt. A földszint nem igen értette akkor még a mélyebb társadalmi-lélektani motivációt. Feltűntek ugyanakkor a műsoron az első polgári drámák is, mint például Rousseau Pygmalio nja és a hasonló típusú lengyel szentimentális-kispolgári darabok, amelyekben az Owsinski-Troskolawski házaspár aratta nagy sikereit azokban az években. A Narodowy nézőtere így nemegyszer éles ideológiai-politikai csatározások színtere lett. Az 1780-as évek elején a színház vezetésében a polgári elem került túlsúlyba. 1779/81-ben Michal Bizesti, egy gazdag kereskedő fia volt a bérlő, a legnépszerűbb szerző pedig űan Baudouin, egy kisebb bankintézet vezetője. Az arisztokrácia egy csoportja, amely szívesen kacérkodott ugyan a felvilágosodás eszméivel, azok társadalmi következményeit azonban mindenáron el szerette volna kerülni, elkeseredetten támadta őket. Nagy összecsapása volt ennek a küzdelemnek Bogusiawski Divatos asszonykák (Mieszczki modne, 1780 ), illetve Baudouin A poznani polgármester (Burmistrz poznanski, 1782 ) c. darabjának bemutatója (ez utóbbi Calderon A zalameai bír ó c. darabjának átdolgozása ). A legnagyobb érdeklődést azonban a lengyel alapanyagból készült, 3 felvonásos komikus operák váltották ki, amelyeket "falusi operáknak" neveztek, mivel legtöbbször a paraszti élettel foglalkoztak. A francia rokokótól abban különböztek csak, hogy az idill mellett nem nélkülözték a parasztok nehéz sorsa feletti méltatlankodás elemét sem. Az első ilyen mű bemutatója 1778-ban volt. Szövegét Bohomolec irta, Bogusi-awski alkalmazta színpadra. Az operák egy másik típusát a francia művek egy75