Kerényi Ferenc: Színháztudományi szemle 25. (Budapest, 1988)

individuum közti konfliktus, valamint a főváros és a vidék ellentétének feloldásával. A nemzeti színházi eszme segített szétválasztani azokat az elveket, amelyeknek a színházcsi­náláshoz vajmi kevés közük van (a népoktatás, emelkedett er­kölcsi célok, a tökéletességre törekvés elvont követelménye) a színházteremtés elengedhetetlen feltételrendszerétől: hogy ti. határozott, markáns vezetés fogja össze érett, invenció­zus színészek együttesét, megfelelő épület és anyagi források álljanak rendelkezésre, és létezzenek olyan konkurens társu­latok, amelyek stimulánsként hatnak az értő és a művészetet ellátó közönség figyelmének megragadásában. Amíg egyes nemzetek azért hoztak létre nemzeti színhá­zat, hogy nemzeti identitásuknak adjanak hangot általa, má­sok pedig az államhatalom presztízsének fényét emelték vele, Effingham Wilson Vorkshire-i nyomdász pamfletjének: SZÍNHÁZAT SHAKESPEARE-NEK, A NEMZET FIGYELMÉBE AJÁNLOTT JAVASLAT-nak szerényebb célja volt. Effingham Wilson úgy tartotta , hogy Angliának Shakespeare személyében már van nemzeti drámaíró­ja, és egy, a nemzet által fenntartott, működését "a világ legnagyobb erkölcsi tanítómesterének" szolgálatába állitó színház megjobbítaná honfitársai életét, hozzájárulna az ál­tala is fontosnak tartott célhoz, hogy e hazában minden gyer­meknek osztályrészül jusson a tudás - az a kincs, amitől sen­kit sem lehet megfosztani. Ez meglehetősen szerény javaslat volt, különösen egy olyan évben, mint 1848. Úgy gondolom, Kossuth Lajos honfitár­sait nem kell emlékeztetnem 1848 jelentőségére. Európában országról országra végigsöpört a forradalom, és azt követően az elnyomás; megjelent a Kommunista Kiáltvány; Angliában út­jára indult a preraffaelita mozgalom és megjelent John Stuart Mill munkája, A politikai gazdaságtan alapelve i. Ekkor a Comédie Franchise már 160 éves múltra tekintett vissza, 60 éve működött a Burgtheater és a stockholmi Királyi Drámai Színház, a magyar Nemzeti Színház pedig egy évtizedes fenn­állását ünnepelhette. Szerény volt tehát Wilson javaslata, s noha Charles Kemble, a színész egyetértően üdvözölte a 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom