Kerényi Ferenc: Színháztudományi szemle 25. (Budapest, 1988)
6.) Jean-Marie Wunenburger: La féte, le jeu et le sacr é , Paris 1977. 2.; Alfred Simon: Les signes et les songes, Essai sur le théStre et la fet e , Paris 1976. 129., 305. 7.) Rudolf zur Lippe a posat a quattrocento-beli tánc közpon^ ti momentumaként értelmezi: "A megállás (...) a tánc egyik lényege mozgásává, mozzanatává vált. A posata vagy posa jelentése nyugalom, tartás, póz és szünet. (...) A táncoló megállásában, a posaban a tánc lényege fejeződik ki." Naturbeherrschung am Menschen , Frankfurt a. M. 1974. Bd.l. 165. 8.) Karl Marx: Zur Judenfrag e. MEW, Bd.l. Berlin 1958. 370. 9.) Florens Christian Rang: Historische Psychologie des Karneval s , Die Kreatur, 2. Jg., H. 1. 1927. 336. 10. ) B inswanger in: Maja Rose Nef. Die Bedeutung von Fest und Feier in Erziehung und Heilerziehun g (Disszertáció, Zürich 1969. 29.) 11.)Emmanuel Le Roy Ladurie: Karneval in Roman s, Stuttgart 1982 . 12.)Peter Kuczynski: Oer Cokaygne-Bericht . ^ Untersuchung einer feudal-bäuerlichen, folkloristischen Sozialutopie (Disszertáció. Potsdam 1979. 303., 381.) 13.)Augusto Boal: Theater der Unterdrückte n , Frankfurt a. M. 1979. Az említett példa: 15. 36. 14.)Itt az interakció fogalmának egyszerű alkalmazásáról van szó. Az individuumok külsőleg látható, kölcsönös egymásra hatásáról. (Összevethető: Wörterbuch der Psycholog! e, 3. Aufl. , Berlin 1981. ) 15.)Minden teátrális cselekvés esemény, de nem minden esemény - pl. a vulkánkitörés, amelyet Gregor a túlságosan tágan értelmezett színházfogalomba sorol - teátrális. (Joseph Gregor: Weltgeshichte des Theater s , Zürich 1933. 12.) 16.)Puchner i .m. 347 . 143
