Kerényi Ferenc: Színháztudományi szemle 25. (Budapest, 1988)

ne a szöveget cselekvéssé alakítani. A színész ugyanis a szöveget nem tekinti befejezett irodalmi jelenségnek. A színházi ember számára a drámai szöveg, a dialógus dramaturgiai csíra, amely lehetőséget kínál egy alkotási folyamat befejezésére. Felmerül továbbá egy nehézség, ami a drámai szöveg kettős irányultságával van összefüggésben. Az utasítások megfogalmazásával a szerző közvetlenül szól a nyilvánossághoz, a figurák szájából elhangzó dialógus révén pedig közvetetten fejezi ki magát. A közlési helyzet sajátossága, hogy a szerző először közvetlenül hozzánk - befogadókhoz - beszél, majd ezután irányítja figyelmünket a drámai alakokra. A szövegben a közlési helyzet kettősen meghatározott. Az egyik meghatározottság az utasításokból adódó helyzet, amelynek segítségévéi a szerző kifejezi magát, és amelyhez a rendező is folyamodik, amikor ezekhez az utasításokhoz tartja magát. A másik a színpadi helyzet, amely az egyes figurák között, a dialógus megszólaltatása során alakul ki. Ez a kettős meghatározottság a szerző és a befogadó, a szerző és a rendező képzeletének működésében meglévő különbségekre mutat: mindegyikük másként értelmez egy színpadi utasítást vagy egy dialógus megszólaltatását, ami a továbbiakban eltérő színpadi előadásokat eredményezhet. Ugyanakkor mutatja a drámai szöveg megítélésében mutatkozó különbségeket is, amelyeket a szüvegoeYi lévő eltérő jelek rendszere magyaráz. A probléma bonyolultságát jól érzékeltetíTu. Strehler nyilatkozata: "Jól tudjuk, micsoda különbség v

an egy pusztán leírt és egy előadott darab között. A leírt szöveg azonban meghatározó jelentőségű az előadásban. Azért született, hogy színre vigyék, és csak a színpadon válhat teljess

é. A nagy drámának (...) az a sorsa, hogy irodalmi műként, írásműként és színházi előadásként egyaránt létezzék. A megírás és az előadás időpontja olykor távoli egymástól, máskor egybeesik. De mindkettő létezik. Talán lehetetlen igazán "megérteni" a Lear

t pusztán az irodalmi műből, talán csak egy előadás ból érthető meg." 124