Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 24. (Budapest, 1987)

Pór Anna: Reformkor a karzat felől /Balog István szinműfordításaiból/

9. / Vörös Károly: Petőfi éa a pesti kispolgár. In: Petőfi és kora, Bp. 1970. 10. / Kerényi Perenc Benke Józsefről irt tanulmányában utal a publikumnak a harmincas években végbemenő demokratizálódására, amelynek során "a páholyok tetszésnyilvánítása helyett a földszint és a karzat vegyes rétegződésű közönsége diktálja az előadás hangulatát." Benke József szinházelméleti Írásai, Magyar Szinházi Intézet, Bp. 1976. /Szinháztört. kvt. 5.sz./ Utószó 18.1. A kérdéskör átfogó elemzéséhez v.o. K.P. A régi magyar színpadon, Bp. 1981. 201-211., 228-29., 433. 11. / Megj. Athenaeum 1838. 21.sz. Szept.9. Aláírás "25". /Solt A. szerint Bajza/, vö. Vörösmarty Mihály Ö.M. 14. Sajtó alá rend. Solt Andor. Bp. 1969. 342. 12. / "Megnyugtatás Zolky fordítójának" Ath. 1841. 26.sz. Gotthilf, August Maltitz: Zolky a vén diák c. darab fordítója Pekete Soma szinész előzőleg ugyanis nyilt levélben - "Kérelem a pesti Nemzeti Színház drámarendezőjéhez" - tiltakozott a meghatalmazása nélkül történt magyarítás miatt. A darabot mint ismeretes Petőfi másolta Pöldvárott. A fordító P. barátja volt. A darab bemutatójáról 1841. febr. 9. számol be a Regélő. V.o. Pekete Sándor: Petőfi, a vándorszínész. Bp. 1969. 26-27., 117. 13. / "ilyen volna" szerinte" például Kotzebue "Quakker"- eit magyarosítani, mert az a valószínűség határával történnék, s minden magyar quakker egy-egy személyesített hazudság /sic!/ lenne, de hogy Z. Magyar vagy Németországban diákoskodott-e az... a dolog lényegére ... valóban mindegy"... 14. / Kerényi Perenc idézett tanulmányában megemliti, hogy Benke fordításai közül csak kevésnek van irodalmi rangja, de valamennyi vérbeli szinpadi munka, hatásos szerepekkel, i.m. 6. 15. / Tanulmányunkban az OSzK Színháztörténeti Gyűjteményben fellelhető kéziratos súgókönyvekre támaszkodunk. 16. / Kézir. súgók, cimlapon: Politikus csizmadia vigj. 3 felvonásban dalokkal Holberg után újra szinre alkalmazta Balog István, muzsikáját szerzetté Kaczér Perenc. - Királyi Censura alá bocsájtatott Pesten Martius 24.839 Komlóssi /olvashatatlan/ - A* kitörültek* elhagyása mellett a Játékszini előadás megengedtetik /sic!/ Budán Április 15

ken 1839 Gróf Pongrácz János M.K, Helytartói Tanácsos. 17. / Holberg L.: A politikus csizmadia, vigj. 5 felv. Dán eredetiből ford. bev. Puskás Endre, Szeged, 1941.