Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 24. (Budapest, 1987)

Fried István: A végzettragédia magyar vége

merty. Az Ange lór ól elismerte, hogy "nagy színi hatású", jeles mü, Hugót úgy jellemzi, mint aki "a drámában egyike e jelenkor jelesbjei közül", ám gyorsan hozzáteszi, hogy Goethe e "drámaírók közt magsa /28/ helyet foglal el". ' A Várnáéz egyfelől kótségbevonja a végzet grillparzer! felfogásának jogosultságát, másfelől ezt, hogy ez a végzetf elfogás a színház és a dráma morállá céljait elérheti. S nem utolsósorban azt kérdőjelezi meg, hogy a végzetdráma megfelelő szinpadi formát jelent-e a drámávaltözet ok között. Ha Vörösmarty egy azini kritikájában Az ősanyá ról ennyit ir: "éjjel bolygók, ki­/2<57 sértetekből álló mü",' akkor a Vérnász ban a "szellem"-et, a T elegditől meggyilkolt remete kisértetét Telegdi rémlátomásaként láttetja /Vid, a "szemtanú" nem látja/, Shakespeare-hez hasonlóan, nem annyira az őrületet, mint inkább az emberi gyarlóság fölött 1­télkező lelkiismeretet megszólaltatva. "Verbáliaan" egy apró, ki tudja, mennyire tudatosan leirt mon­dat jelzi a vitát. A testvérek /Kolte és Lenke/ egymásra találását félreértő Kuvik szavára Telegdi megcsaltnak hiszi magát, s igy töpreng: "Oh, ő is asszony! asszony és hiú, Es álhatatlan, mint a lenge pelyh; Nem! bűnre hajló, mint az ős anya, De minden gonosznak fészke." Az "ős anya" itt első jelentésében az Édenben állhatatlannak bizonyuló Éva, de második jelentésében minden bizonnyal Grillparzer Ahnfrau-ja, akár gondolt rá ezúttal a költő, akár nem. Az "ős anya" emlegetése egyben az egy és ugyanazon történet ismétlését jelenti Telegdi előtt. Tehát a bibliai történetet és saját történetét, há­zasságának féltékenységbe fúlását, amelynek - szerinte bizonyítot­tan - mását éli át. Nem lenne teljes a képünk a végzettragédia kimúlásáról, ha nem regisztrálnánk a Vöröamarty mellett és körül fölvonuló segédcsapa­tokat, hatásának holdudvarát nem látnók, s nem tallóznánk az egy­korú kritikákban. Grillparzert nem adták nagyon sokszor, de Jaromir hálás és sikert hozó szerepe volt például Barths Jánosnak, 7 "^ 7 Victor Hugo Angeló ját már többazör adták az 1830-as években, siker­rel, olykor közkívánatra ismétlik meg, máskor a színházat megtömték a nézők. 7-* 17 Mindazonáltal bíráló szó is felhangzik: "Legfőbb szerepet játszanak benne agy kulcs, egy pár titkos ajtó, feszület s még egy nem tudom micsoda mi által tudniillik Hugo egyik vagy másik e czélra kiszemelt személyével a többieknek lelkébe belát-'

Next

/
Oldalképek
Tartalom