Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 24. (Budapest, 1987)
Fried István: A végzettragédia magyar vége
ban csak eleinte talál teljes megértésre, főleg as 1820-as érékben, Toldj Perenc eaztétikai leveleiben éa néhány barátja tevékenységében. Nemosak Berzsenyi áll értetlenül A kát szomszédvár sötéttüzü romantikája, végzettragédiába illő cselekményvezetése előtt, hanem szinte mindenki hallgat a Csongor és Tünde megjelenésekor: s ha az 1830-as évektől Vörösmarty a nemzeti költő rangjára emelkedik la, messze nem művészete lényegének megértéséről, sokkal inkább a neki tulajdonított költői szerepvállalásról, a nem irodalmi vonatkozások miatt méltatott költői mondandó ünnepléséről van szó. Ilyeténképpen a valóban aok tekintetben sikerületlen színmüveket sem méltatta megfelelően e kortára kritika, a ritka közönségsiker és a még ritkább esztétikai elemzés nem a színmüvek ama vonásainak szólt, amelyek miatt az irodalomtörténet és a szinházi gyakorlat megértőbb "befogadása" indokolt lehetne. Igaz az, hogy Vörösmarty drámáiban is főleg lírikus, még s Csongor ás Tündéb en is; az is 1gas, hogy éppen olyan mértékben van beleágyazva az 1830-as évek dráma termése a legközelebbi múlt és a kortára drámairodalomba, mint a Bánk bán a maga legszűkebb korába. S az is igaz, hogy a romantika "túlzásaidnak minősített jellemzők - és miért ne? - föllelhetek a V'örösmarty-szinmüvekben, a ezt megtoldhatjuk azzal la, hogy igen sok a naivitás, a lélektanilag kevéssé árnyalt fordulat a Vörösmarty-drámákban. Nem mintha Victor Hugo színmüveire ezt nem lehetne elmondani. Ám hisszük, hogy főleg a Vérnász, de részben a Marót bán is 1/ Rendkívül fontos felismeréseket tartalmaz, s lehetőségeiben előkészíti egy minden izében "szinházi" dráma magyar útját; 2/ Gondolatilag és nyelvileg velóban Ízig-vérig drámai fogantatású művek, roppant konfliktuslehetőségek felbomlásai a romantika egyoldalú emberábrázolásának terhével súlyosbitottan; 3/ Mint arra Kerényi Perenc figyelmeztet: Vöröamarty világirodalmi vitáinak részei, dramaturgiai elgondolásainak alaprajA kutatás sok időt töltött azzal a vitával, hogy például a Vérnász ban mennyi az idegen, a kölcsönzött, a máshonnan átvett elem, s mennyi Vörösmarty leleménye vagy a "korszellemé". Zsigmond Perenc különösebb indok nélkül a "francia romantika hatásáról" /1Q/ szólt' , Riedl Prigyes érdekes, szellemes, bár olykor túlzó sorok8t szentelt a Vörösmarty—Grillparzer—párhuzamna „/20/ Császár Elemér meglepő mértértéktartással emlegeti a német romantikát , mint Vörösmarty tájékozódásának egyik irányát, de éppen nem Grillpsrzar korai drámájáét. 7217 Solt Andor megjegyzi, hogy Vörösmarty ismerte
