Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 24. (Budapest, 1987)

Konrádyné Gálos Magda: Rozsnyay Kálmán - a színjátszás peremén

Prielle Kornélia Szerdahelyiné a Margitszigeten Rozsnyay kíséretében mit^ és ezt irjat "Alig várom lelkem, hogyan fogadta az apróságot, és vajon fog-e neki örülni csak félig annyira, mint én az angyali Mama gyűrűjének." Később elküldi Szerdahelyi képét: "... Itt küldöm a képet, körülburkolom 34 évig tiszetsséggel viselt özvegyi fátyolommal. A kép örömest megy, mert tudja, milyen sziv küldi késői utódjának"... reméli, hogy megtalálja "ama bizonyságot, hogy védőm, mentőm, mindenem leszesz ez ármánnyal teli világban." Rozsnyay gondoskodott róla, hogy eljegyzésükről mindenki tudomást szerezzen. Ismét szerepet játszott /ha nem is a színpadon/, a híres, körülrajongott színésznő boldog vőlegényének szerepét, amelybe egéazen beleélte magát. A közvélemény érthetően felháborodott, az újságok cikkeznek az ügyről. Csak egyet Idézek: "Ilyen brutálisan naivul csak olyan kris120