Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 23. (Budapest, 1987)
Kiss Eszter: Adaptációk a magyar színpadon 1957-1982 között
meg a beállításokat, mozgatta a szereplőket* /Ebben segítségére volt Ligeti Mária koreográfiája*/ Szinte Gábor színpadképét a kritika nem tartotta túl szerencsésnek, mert időnként akadályozta a cselekmény f oly ma tos gördülését a bírálók szerint* Be a már emiitett nagyszerű színészi játék feledtette és élménnyé avatta az előadáat* A debreceni Caokonai Színházb an szintén Lengyel György rendezte meg a darabot, a társrendező Balogh Gábor főiskolai hallgató volt* Az előadás nagy érdeklődést váltott ki, hiszen a cselekménye fő színhelyén játazották most a darabot* Ugyanakkor a rendezésben nehézséget jelentett, hogy alkalmazkodnia kellett egy más arculatú közönséghez és társulathoz ia* A produkciókhoz sok vendéget hívtak, igy a színészek közül például az Emmát és Lenkét játszó Egri Mártát /másik szereposztásban Újhelyi Olgáé volt e szerep/; meghívott vendég volt a koreográfus Ligeti Mária, a díszlettervező Csányi Árpád is* A rendezés itt a darab epikus azerkezetét vette alapul s hagyta hatni; az egyébként diazlettelen térben néhány bútor jelezte a változó helyszíneket, s ahogy az előadás egyik kritikusa, Ca« Nagy Ibolya irta: "...ebben a színpadi műteremben lényegileg egy-egy fényképpé rögzül a cselekmény-folyam epizódja: felkínálva, lapozgatásra a nézőknek," /10/ Hogyan lehetséges, hogy Örkény István: Tóték című drámája /1967«/, mely eredetileg kisregénynek Íródott /1964«/, az új magyar drámairodalom korszakalkotó jelentőségű müvévé válhatott? Örkénynek látszólag könnyű dolga volt, hiszen a kisregény erősen dlelogizált éa stilizált; rövid éa tömör, nélkülözi a nagyregények extenzív áradását, cselekménye egyívűén fejlődik a végkifejlet felé. Mégsem lett volna belőle "valódi" dráma, ha oaak "egyszerű" színpadra 1rása, párbeszédbe szedése történt volna meg. A kisregény és a dráma cselekménymenete, időbelisége is nagyjából azonos, mi hát a nyitja e talányos átalakulásnak? Szigethy Gábor foglalkozott ebből a szempontból a Tóték két változatával, kitűnő tanulmányában egybevetette a két eltérő alkotói folyamatot, igy hát részben az ő eredményeire hagyatkozunk. ^^•^ A legfontosabb tényező, ami a dramatizálás sikerét, öntörvényű drámai műalkotás létrehozását biztosította, az, hogy a drámai változat Írásánál nem egyszerűen az irói módszer, a technika változott meg, hanem alapvetően a szemlélet is. Vagyis az eredetileg epikus 98
