Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 23. (Budapest, 1987)
Kolta Magdolna: A klasszikus vígjátéki dramaturgia kihalása. A vígjáték helyzete 1957-1982
gal ráveszi, hogy pénzzel, segítséggel támogassa idős édesanyját, hiszen leendő pozíciójának ez e példás élet is feltétele. A rendőrök általában fletalok és derűs humorral fedezik fel és leplezik le a családi bonyodalmakat / Enyhítő körülmény/ , vagy az irói válságok szülte enyhe szélhámoskodásokat / Susmus /. A termelési vígjáték nem veszett ki egycsapásra, osak módosult. A nehézségek itt is megoldódnak; a megtévedt felelőa megjavul, e hibák okozta bonyodalom magától elsimul, az ellenségek kibékülnek. Kállai István Férjek a küszöbön cimü darabjában az ellenségeskedő építészek vitája végül az együttműködés Ígéretével zárult a fiatal generáció is teret, lehetőséget kap a jövőben, s az idősebb mérnök sem fog mereven elzárkózni az újítás lehetőségétől. Ami a termelési témát átmenti 1963-ra, az a jól megcsinált darabok masinériája. A konfliktusba a két feleség ls bekapcsolódik, a részben épp ez ő furfangjuk hozza létre a megegyezést. A mondanivaló tehát szerelemmel, féltékenységgel, félreértésekkel, bohózat 1 kergetőzésekkel dúsul. Az Ugorj ki az ablakon még messzebb megy, mikor a rossz útre tévedt vezetőt emlékezetvesztéssel sújtja, és vele magával téteti rendbe a szétzilálódott munka- és magánéleti erkölcsöket. Vígjátéki publicisztika Fehér Klára és Tabi László vígjátékainak nagy része hírlapi tárcák, krokik színpadra állítását, egyfajta aktuális kabarétréfa színjátékba építését kísérelte meg. Ha éppen nem az átfogó szemléleti változás irányába hatnak, akkor biztos, hogy a vígjátékok a Patyolatról, a zsúfolt buszokról, az ügyintézés lassúságáról, az áruellátásról, az IKKA kétes hatásáról élcelődnek. A teremtés koronája második felvonása egy SZTK váróteremben játszódik, ahol semmi nem történik azon kivül, hogy a várakozóknak módjuk van a telefont, az SZTK-t és egyéb közintézményeket szidni, sztorikat mesélni saját és szomszédaik életéből. Hasonló funkciójú zsánerfigura Tabinál a Nagy mutatvány Vilma nénije, akivel remekül illusztrálható az IKKÁ-ból élő idős hölgyek kétes üzletelése. Gyümölcsöző dramaturgiai ötlet az itthoni visszásságokat egy külföldi hazánkfia szemével láttatni, hiszen ilymód on a publicisztika elegyíthető a disszidens-kérdés megnyugtató taglalásával. Az élet királya például egy 48-as disszidens svájci mérnök hazalátogatásának történetével tesz hitet a külföldi gazdasági kapcsolatok gyümölcsöző 51
