Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 22. (Budapest, 1987)

Kántor Lajos: Romániai magyar színház /1944-1984/

szinészek közül Sinks és Szabó Lajos kap dijat/. 1958-ban Balogh Éva, 1959-ban Makra Lajos jön a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskoláról Temesvárra; mindketten a Taub-rendezte Bródy darabban tűnnek ki, Balogh Éva előbb A tanítónő

ben /itt Fábián Ferenc és Jánó János a partnere/, majd A medikus

ban, ebben mutatkozik be sikerrel Makra Lajos. Sinke Károly ezalatt Marosvásárhelyt aratja sikereit /1957-től 1965-ig a Székely Szinház szinésze és a színművészeti főiskola tanára/, 1965-ben azonban már mint a temesvári Állami Magyar Szinház igazgatója tér vissza. Időközben Temesvárt is születik egy-két jelentősebb előadás: 1962-ben a Kispolgárok és a Dulszka asszony er kölcse

, 1965-ben a Minden jó. ha a vége jó

. 1966-ban e Szent Johanna ; a kritika sorra a szinészi alekitások egy részét emeli ki: Szőcs István főként Szabó Lajos Percsihinjét dicséri, K. Jakab Antal Izsó Johanna Dulszkynéját, illetve Fábián Ferencet és Kiss Erzsébetet a Shakespeare-vigjátékban, Halász Anna elsősorban a fiatalok játékára és szinészi lehetőségeire figyel fel /Borbáth Júlia, Ferenczy Csongor, Szélyes Imre, Varga Vilmos/. Szombati Gille Ottó rövid temesvári főrendezői időszakát Gellu Naurn bukaresti szürrealista költő A sziget cimű groteszk komédiájának országos bemutatójával teszi emlékezetessé, újszerű szinpadi nyelvet próbálva elfogadtatni a szinészekkel és a közönséggel. A következő, 1968/69-es évad tekinthető mindmáig a csúcsnak a temesvári Állami Magyar Szinház életében; a változatos és ugyanakkor igényesnek mondható játékrend /Goldoni, Kohout, Pinter; Móricz Zsigmond, Benedek Elek, Lászlóffy Csaba; Sebastian, Titus Popovici/ persze csak lehetőség, a rendezőnek és s színészeknek kell azt valóra váltaniuk. A Nem élhetek muzsikaszó nélkül

, mint mindenütt, itt is közönségsiker; de azzá lesz Lászlóffy Cssba első bemutatott darabja is, a Gólya, gólya, gilice /IO4 előadással!/, Josan Emil rendezésében. Ami viszont színháztörténeti esemény, az Harold Pinter világhírű abszurdjának tökéletesen kidolgozott és mégis nagyvonalú bemutatója, A gondnok

. 1969. május 16-án. Rendezője Taub János, a ruha- és díszlettervező Winterfeld Sándor, Daviest Szabó Lajos, Astont Fábián Ferenc, Micket Sinke Károly játssza. És ez az együttes a legtökéletesebb professzionalizmus és a legeredetibb intuició összhangját valósitja meg az egykori temesvári műkedvelőkből alakult szinházban. A szöveg és a játék modernsége a hagyományosabb színjátszáshoz szokott nézőre sem hat elriasztóén, nem szafcaa ei tel

_ jesen a realista, lélektani megalapozottságú játéktól. /A Harag ren-