Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 22. (Budapest, 1987)
Tóth László: Fejezetek a felszabadulás utáni csehszlovákiai magyar színjátszás történetéből
vánvaló aránytalanságnak az okai egyrészt valószínűleg a kor müvészetpolitikájában, másrészt viszont - feltételezésünk szerint - a Faluszinház művészeti vezetésének ós dramaturgiájának - a magyar tagozatnak nem volt külön dramaturgiája - nemzeti /szlovák/ jellegében kereshetők. Ezt látszik igazolni az a tény is, hogy ugyanebben ez időszekban az önálló dramaturgiával dolgozó Magyar Területi Szinház harmincöt bemutatójának harminchat színmüve közül - kettő egyfelvonásos volt! - hét orosz és szovjet, hat pedig a cseh ós szlovák szerzőktől származó müvek száma, tizenötöt viszont magyar - ebből négyet csehszlovákiai magyar - szerzők irtak. A fennmaradó nyolc szinmü képviseli a világirodalmat. Ám a müsortervezós aránytalanságai, a dramaturgiai munka hiányosságai nemcsak azzal magyarázhatók, hogy a magyar tagozatnak nem volt külön dramaturgiája. Az ötvenes évek első felének szlovákiai színházaiban a dramaturgiai munka mindenütt a mélyponton volt, a dramaturgia feladata mindenütt előírások és határozatok tiszteletben tartása, bizonyos "szolgáltató szinházi" tendenciák megvalósítására korlátozódott. Csupán az ötvenes évek második felében kezdtek egyre több helyen ós egyre több alkalommal a dramaturgia válságáról, egy másfajta szinházi dramaturgia bevezetésének a szükségéről beszélni. Magyar szerzőtől az első színmüvet csak több mint hároméves működés után, 1953. december 19-én mutatta be a társulat, s ez Szigligeti Liliomfi ja volt. Ezt még további két szerző szinpadi munkája - Karinthy ïerenc Ezer év cimü drámaje ós Benedek András Csudakarikás cimü mesejátéka - követte, a korszellemnek megfelelő naturalista-realista hangszerelésben. És ennél több aligha mondható el ezekről az előadásokról. Ezen kivül két csehszlovákiai magyar szerző neve ia megtalálható a magyar tagozat műsorában. Elsőként - 1957. október 23-án - Egri Viktor Örök l Ain ß cimü verses drámáját mutatta be a társulat nagy közönségsiker, ám meglehetősen ellentmondásos kritikai visszhang kíséretében. A közönségsiker bizonyítékát a Szuchy M. Emil rendezéaóben szinre kerülő "drámai költemény", több mint száz előadást ért meg. S noha a Faluszinház magyar tagozatának gyakorietában nem ment ritkaságszámba egy-egy szinmü százas sorozata, 8Z Örök láng feltehetően még sokáig az egyetlen csehazlovákiai magyer szinmü marad, amely elérte, sőt túl is szárnyalta ezt a bűvös határt. A másik csehszlovákiai magyar név Monoszlóy Éváé, aki Száll a madár cimmel egy verses műsort állitott össze. Egyébként négy szerző - Alois Jirásek, Jozef Gregor Tajovsky, Alekszej Arbuzov és Szergej Mihalkov - szerepelt két-két színművel a magyer együttes
