Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 22. (Budapest, 1987)

Tóth László: Fejezetek a felszabadulás utáni csehszlovákiai magyar színjátszás történetéből

szinházon a sajtó, egy évtizeddel később Szilvássy Józsefnek még mindig az "átgondolt és valóben művészi célok áltel vezérelt dra­maturgiai munkát" kell követelnie. Azután ismét eltelik egy évtized, és 1980-ban a csehszlovákiai magyar sajtó az "igény és követelmény között" meg nem lelt egyensúly hiánya, valamint a szinház polit lkai célkitűzések leegyszerűsítése, a művészi átlónyegitóst nélkülöző drámák besorolása miatt kénytelen szót emelni e Magyar Területi Szinházban folyó dramaturgiai munka ellen. Az igazság kedvóért azon­ban meg kell jegyeznünk, hogy időközben jónéhány területen - pél­dául a csehszlovákiai magyar drámairás érdekében tett erőfeszítése­ket, e gyermek- és ifjúsági darabok rendszeresebb műsorra tűzését, az egy évadra szóló dramaturgiai terv belső egységét stb. tekintve - elmélyültebbé, megtervezettebbé vált a szinházi dramaturgia Komá­romban is. A csehszlovákiai magyar drámairás éa a Magyar Területi Szinház A Magyar Területi Szinház korábbiakban már emiitett 229 bemuta­tója közül éppen egy hiján száz esik a magyar drámairodalom alkotá­saira. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy évadonként átlagosan há­rom-négy magyar színmüvet tűzött műsorára a szinház. Ebből huszonki­lenc fűződik csehszlovákiai magyar szerző nevéhez. A műsorra tűzött magyar drámáknál elidőzve fölöttébb érdekes megfigyelni, milyen hullámzást mutat a kortárs és a klasszikus magyar drámák megoszlása. Akár az éppen uralkodó korszellemre is következtethetnénk ebből a hullámzásból, ám minden bizonnyal belejátszott ebbe egy-egy évekig tartó gyakorlattól való elfordulás kényszere, esetleg e gyakorlat kudarca: Szinte szebályos időszakonként kerülnek túlsúlyba egyszer a klasszikus, másszor pedig a kortárs színmüvek. A Magyar Területi Szinház a csehszlovákiai magyar dráma egyetlen állandó fóruma, természetesen a műkedvelő szinjátszóegyütteseken kivül. A felszabadulás utáni hivatásos csehszlovákiai magyar azin­játszás és a "harmadvirágzás" drámairodalma között bonyolult, meg­lehetősen szövevényes és ellentmondásos kölcsönviszony van. A szin­házvezetőség már rögtön a kezdet kezdetén programjába foglalta a csehszlovákiei magyar drámairodalom ápolásának, ösztönzésének és fejlesztésének, új drámairó tehetségek fölkutetásának ügyét. Mikép­pen valósult meg ez a program, mit mutatnak ezzel kepcsolatban a számok? A 229 bemutató előadás közül 29 esik a csehszlovákiai magyar bemutatókra, ami 12.5 %-os arányt jelent. A huszonkilenc bemutató­107

Next

/
Oldalképek
Tartalom