Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 21. (Budapest, 1986)

Amerikai drámák a magyar színpadokon 1945 után - Bóna László: Amerikai-magyar közös emberáldozat. /David Rabe: Bot ás gitár c. drámájának 1974-es Pesti Színházi bemutatója/

r ekonstruálhat ó : A bútorelemek között még egy diszletötlet érdemel kiemelést, két forgatható, magas, egy lábon álló bárszék, amelynek ülő része, háttámlája fonott, rácsos. Ezt a nézők felé forgatva, mögé letérdelve és a rácsos támla mögött imádkozva, az ülőrészre könyökölve gyónt

atószék benyomást tesz, ami ismét egy összetett szinházi jelképe a fogyasztói életmódba illeszkedő vallás lényegének. A jelmezek is kelet-európaibbak, mint a szöveg, a szülők ruhája is bármelyik magyar család ruhatárában megtalálható, férfi öltöny, nyakkendő, háziköntös, kardigán, papucs, női otthonka, nyomottmintás jersey-ruha, szintén 60-as évekbeli enyhén op-art mintás blúz, trapéznadrág, kellően Ízléstelen nagy fém bizsufülbevaló, divatosnak tünő bőrmell,ény. Rick "mai fiatalos" farmernadrág, tornacipő öltözékben van, David háziköntösben vagy katonai egyenruhában. A díszlettel azonos módon itt is fantáziátlan és átlagos a ruházkodási stilus, a civil szereplők ruhája úgy uniformizált, mint David katonai egyenruhája. A jelmez szintjén is megvan a képzeletbeliség jelzésrendszere, Vung, az álomalak, hófehér hoszszú ruhában jár, mez it láb, 2.6. A szinészi játék. A szinészi játéknak ugyanaz a problémája, mint a fordításnak és a látványelemeknek, mennyire le-, gyének felismerhetően magyarosak és mennyire amerikanizáltak. Talán a legnehezebb szinészi feladat tipusfigurákat tartalmasán eljátszani. A kritikák általános túlját szőttságról panasz-