Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 21. (Budapest, 1986)
Amerikai drámák a magyar színpadokon 1945 után - Szilassy Zoltán: A Nem félünk a farkastól magyarországi fogadtatásáról
a magyar kritika, ámde némely gjkszerek kiugrottak. A hetvenes évek kritikája fölvállalta a hagyományokat: nemzetközi kritikai klisék szerint beszéltek Strindberg-örökségről / Halál tánc /. Kafka-beüt ésékről és Sartre zárt "tárgyalóteréről" / Huis Clos /: "Hell is Other People". Mindemellett, tudnunk kell, hogy Albee éppen ezt a sávot zárja ki állítólagos inspiráló-kedvencei közül: AiszkhüiDsztóL Sardou-ig, Becketttől Behan-ig! Azonban az amerikai kritikát visszhangozva, lekopirozva, átvéve, adaptálva, sajtónkban érdekes és nem negligálható kifogások kaptak betűt ill. hangot. Szántó Judit pl. némi nyelvi mesterkéltséget /"Small Talk"/ vél fölfedezni már ekkor/ 11 / A/lmási/ M/iklós/ /?/ azért beszél "tetteién küzdelemről", mert Martha úgyis jobban birja az italt mint Honey, és George úgyis felsőbbrendű intellektuel mint Mck. /12/ Egy bizonyos helyi kritikus /V.M./ a "költőiséget" hiányolja a darabból, mely "emberileg nem igazán Összetett, hiszen csak entellektüel-probléma...", ámbár a kritikus becsületére váljék túl-magyar asszociációja: "Héjanász az avaron"/!/. Ugyanő érdekes megfigyelést közöl: egy délutáni előadás első két felvonását középiskolás teenagerek végighahotázták, s csak némelyes csendesedés kisérte a végkifejletet. A folytonosságot kereső Koitál Tamás is ekkor még "elkésett /13/ O'Neillről", az amerikai álom folytonos csődjéről beszél. 7 Jelen teatrográfiai vázlatból nem szándékosan - avagy látensen szándékosan? - hagytuk ki az összes szcenikusok, művészeti-igazánegyüttműködők névsorát. Tudjuk, hogy nélkülük semmi sem lett volna - vagy nem úgy! Ez alapmű kapcsán azonban érvényesnek véljük Szűcs Katalin 1984-es kommentárját /budapesti és nyiregyházi előadás, 1984,/, miszerint: "az,hogy a díszlettervezők fantáziája - a rendezőkével együtt szinte azonos hullámhosszon mozog, jelzi a darab értelmezési tartományának szigorú behatároltságát, miközben az árnyalatnyi eltérések éppen a többféle nézetre-olvasatra utalnak."/ 1 ^ Elegáns vagy kopott "intérieur" kerüljön színpadra, a dramaturgia szerint mindegyik szereplő ekkor vagy akkor belebotlik a kellékekbe, igy vagy úgy./ 1 ^/
