Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 21. (Budapest, 1986)
Amerikai drámák a magyar színpadokon 1945 után - Szilassy Zoltán: A Nem félünk a farkastól magyarországi fogadtatásáról
és Miller drámát tartalmaz. 1 Majd természetesen bekerült Albee drámáinak 1971-es, magyar gyűjteményes kötetébe is, mely bő válogatá¥t~ao p az életműből az 1967-es Mindent a kertbe c. drámával bezárólag.Végül önállóan román-magyar közös kiadásban jelent meg a Krit erion nál, 1924-ben.Említést érdemel még a szolnoki Szigligeti SzinhlTz" saját bemutatójához kapcsolódó, sokszorosított szövegkönyv kiadványa, mely dolgozatunk második részének egyik alapforrása /ld. ott/. 2. Fogadtatás, kommentárok, értékelések -/ezzel kapcsolatban ld. még a dolgozat jegyzeteit és függelékét/ Albee neve viszonylag korán megjelent a magyar szaksajtóban. 1963-ben mutatta be a "Nagyvilág" olvasóinak a néhai Elbert"~Ja"nos, /aki idővel Albee egyik legavatottabb tolmácsolója és értelmezője lett nálunk,/ annak kapcsán, hogy ugyanakkor és ugyanott jelent meg magyarul a Bessie Smith halála , Vajda Miklós fordításában. ' E mü választása nem véletlen, hiszen későbbi, összegző szakkritikánk úgy tartotta számon, mint "kirándulást a realista társadalombirálatba", noha a mü gyenge pontjai még inkább kitűntek a későbbi sikerek reflektorfényében. És bár Albeera kevesebbet kellett várnunk - feltehetőleg a megelőző és párhuzamos Williams-Miller sikerek miatt - mint a Beckett et Co.-ra, az 1963-as Nemzeti Szinház-i fiaskó valószínűleg azt jelezte, hogy az idő még nem érett meg a Nem félünk... fogadására. Ilyen gyors átvétel szokatlan is lett volna, hiszen az amerikai ősbemutató /I962, Billy Rose Theater/ is "succès de scandale" volt, s ott is időbe került, amig a Broadway átvette, s kivált amig filmváltozat is készült belőle. Elbert János kiváló fordítása nem kevés vajúdással született. A megszépítő messzeségből, az 1978-as szolnoki előadás kapósán már úgy nyilatkozott a műről mint a fordító "jutalomjátékáról". Azonban sohasem titkolta, mennyi inspirációt nyert ellenőrző-szerkesztőitől: Hankiss Elemértől és Bartos Tibortól. Az ezirányú részletek másféle tanulmányba tartoznak, itt elég csak a focim zsigeri problémáját jeleznünk, összefüggésben a vezérdalocska motívumával. Az eredeti
