Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 21. (Budapest, 1986)

Amerikai drámák a magyar színpadokon 1945 után - Szilassy Zoltán: A Nem félünk a farkastól magyarországi fogadtatásáról

Virginia Woolf nem túl sokat jelentett volna a magyar közön­ségnek, s ott volt még a megoldandó "piai" problémája, Bartos Tibor - akinek számos, bravúros magyar fordítást köszönhetünk, pl. Száll a kakukk fészkére , A gondnok , Kan dirózott mandarin­ zselé szinü áramvonal stb, - egyik sziporkázó ötlete: " Huxley-Daxli" nem egészen' illett a kontextusba. Nem lehetett leutánozni a prágai előadás ötletét: "Ki fél Kafkától?" /!/, mert az ő cimük /"A kdo pak se Kafky bal?"/ a kafkai menta­litás jelzésén kivül a saját nyelvükben oldotta meg a dupla­csavar igényt, lévén a kafka szótöve egyúttal "dögkeselyű"! Végül, a lehető legszerencsésebb kombináció született meg magyarul is, mely magába tudta foglalni a helyi /németes/ kultúrörökséget és a vonatkozó Walt Disney-dalocskát : /who* s afraid of the big, bad wolf..,/ "Nem félünk a farkas­tól,.. Goethe János Farkastól! /Johann Wolfgang Goethe/". A legfrissebb budapesti előadás /1984, Nemzeti Szinház/ kapcsán értelemszerűen majdnem-plutarkhoszi "párhuzamos kri­tikák" születtek, visszaemlékezve az 1967-es, budapesti produkcióra. E jelenség nyilvánvaló, színháztörténeti magya­rázata abból az egyszerű tényből adódik, hogy mind 1967-ben, mind 1984-ben Gábor Miklós alakította George-ot, s az 1967­es Honey /Vass Éva/ 1984-re Marthává "avanzsált*, s mi több, vagy kevesebb, Gábor és Vass 1984-re némileg magukat alakí­tották, mint Burton és Taylor a filmváltozatban. A párhuza­mos kritikák egyszerű fogódzója volt pl. az, hogy 1967-ben Gábor Miklós még kis szakállal "öregitette" magát, mig 1984­ben elegendő volt a csupasz, jócskán barázdált arca. A mű­vész azonban ennél mélyebben nyilatkozott a különbségről a rádióban: "akkor komolyabban vettem a psychodráma-rét eg et, most fontosabb volt számomra a társadalmi diagnózis". Szin­tén a rádióban egy vezető magyar szinházkritikus, Koltai Tamás, hitet tett a mü 1984-es aktualitása mellett, sőt a darab értelmezhetőségének horizonttágulásáról beszélt, az 1960-as évekhez képest. Más értesültek viszont fölpanaszol­ták a sajtóban a mü "megszelidülését" az alap-évtized fe­szültségéhez képest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom