Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 20. (Budapest, 1986)

Major Rita: A Giselle a régi magyar színpadon

mint vendég szerepelt, de a következő évtől a szinház rendes tagjául szerződött. Nagy sikereket aratott Campilli oldalán a Giselleben. amelv » 56-től 9

57-ig tizenháromszor ment velük műsoron. Aranyváry tánctudásának kiválósága mellett szinészi képességeivel, drámai szerepfelfogásával is újdonságot hozott. "Játékában a haldoklási jelenetet kell kiemelnünk. Itt lankadó ereje, a halódás tusája arcán és tagjaiban jellemzőleg volt kifejezve.

T|//11/7 Campilli a balett első felvonásában, velencei farsangi környezetbe iktatott "olasz pók táncot" szerkesztett /a tarantella nevét magyarították igy/, amely ugyanúgy nem illeszkedhetett a német környezetben játszódó cselekményhez, mint a korábbi orosz táncbetét. Itt is megmutatkozik, hogy az első felvonásba épitett karaktertánc bizonyult a bemutatott verziók legváltozékonyabb részének. Más táncjátékokben vagy egyéb zenés müvekben alkalmazott karakterbetétek is példát szolgáltatnak arra, hogy felhasználásukban egyfajta "készlatgazdálkodás" érvényesült, amely azt eredményezte, hogy elszakadtak a történettől. Puszta előirásszerü meglétük, hatást keltő funkciójuk betöltése fontosabb szempontnak számitott mint az, hogy illenek-e a cselekményhez vagy sem. 1858-ra a közönség lassan unni kezdte a romantikus történetet. A lapok egyre szűkszavúbban, sztereotip megjegyzésekkel nyilatkoztak a balettről, és minden alkalommal megemlítették a közönség lankadó érdeklődését, amely már kizárólag Aranyvárynak és nem a műnek szólt. Az év második felében azonban újabb, nagy jelentőségű vendégjáték lendítette tovább a Giselle magyar szinpadi történetét. Augusztus 19-én a világhírű, pétervári Bogdanov testvérpár bűvölte el a közönséget. Campilli átalakított, rövidített, szegényitett változatával szemben, ők az igazi Gisellet adták elő, hiszen a koreográfiát magától Jules ^errot-tól tanulták. /Perrot 1851-től »58-ig éppen Szentpéterváron működött balettmesterként./ Bogdanovék igényességét példázza, hogy inkább hagytak elmaradni egy előadást, hogy a tánciart korre-