Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 20. (Budapest, 1986)

Major Rita: A Giselle a régi magyar színpadon

petálhassák. A történet iránt közömbössé vált közönség, munkájuk nyomán teljesen új müvet láthatott, igazi drámai hatású balettet, "Azt hittük, hogy azon Gizellát adandják, melyet színpa­dunkon gyakran volt alkalmunk látni, most azonban csak ritka szép zenéje volt ugyanaz, az előadás egészen új, teli szépséggel, bájjal, költészettel* Sokan talán nem is akarják hinni, hogy a táncban is lehet költészet* Nézzék meg Nadejdát, mint Gizellát, a balettben. Ő nem szél, mégis olly érthetően beszél szerelméről, fájdalmai­ról. Midőn meghalt, szinte megsirattuk őt. Mellette kivá­ló figyelmet érdemel testvére. Még nem láttunk annyi könnyűséget, bájt, erőt férfi tánczában, mit a jeles Bogdanoff Miklós fellépésében. Minden mozdulata, lépése festői szép és kellemtelj es volt. Szépen tánczolt Rotter Mari k,a. /Vilii királynő/ a tánczkar hasonlóan* Nagyon észre lehet venni, hogy a betanításnál mester volt jelen." /12/ ,,, és a második; Rotter Mari Bogdanovék példát mutattak autentikus s ágból, technikai tökéletességből, de hiába. Campilli ragaszkodott az általa bevezetett "régi úthoz", amely ekkorra már Aranyváry Emilia számára sem volt tovább járható. Az első magyar primabalerin& 1859 elején kétszer táncolt még Giselle-t a színházban, majd a következő évben felmondott, s zerepét az arisztokrácia ál­tal pártfogolt Rotter Mari vette át, aki a továbbiakban több mint tiz éven keresztül birtokolta a szólótáncosnői rangot a Nemzeti Szinházban, Képességei, adottságai meg sem köze­litették Aranyváry tehetségének nagyságát, de Campilli ideá­lis alanyt talált benne elképzeléseihez. Kevesebbet tudunk róla, mint a korszak többi balerinájáról, A táncosnő /aki később Irma néven is szerepelt/ Kassán született, és igen fiatalon tünt fel egy jótékony célú előadáson. Ott figyelt fel rá Mayer Antal, a Kassán működő bécsi táncmester, akinek tanácsára Rotter Pestre jött. 1857-ben táncolta először a

Next

/
Oldalképek
Tartalom