Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 20. (Budapest, 1986)
Major Rita: A Giselle a régi magyar színpadon
A Giselle és a balettromantika A romantikus balett a XIX« század harmincas éveiben bontakozott fci # a kor művészeti és szellemi törekvéseinek hatására. Tartalmában a reális és a földöntúli világ kettősségét hangsúlyozta, alakjait nagyrészt a népregékből, mesékből kölcsönözte. A romantikus balett legnagyobb vívmánya, hogy sikerűit megvalósítania a tartalom és a forma egységét, az irreális világ ábrázolásában a spicctechnikát, a valós közeg jellemzésében pedig a nemzeti karaktertáncokat használva szinpadi kifejezőeszközként. A múlt századi magyar táncművészet sorsa szorosan összefonódott a színházművészetével. A budai Várszínházban 1833ban letelepedő, a Pesti Magyar Szinház megnyitásáig állandó játszóhelyhez jutott színtársulat drámai és zenés repertoár mellett, táncműsor kialakítására is törekedett. Az 1837-ben megnyíló Pesti Magyar Szinház /1840-től Nemzeti Szinház/ pedig az Operaház felavatásáig folyamatosan otthont adott a színpadi táncművészetnek is. A táncrészleg azonban mindig nehézségekkel küzdött, mivel a három profilú /dráma, opera, tánc/ szinház szervezeti, anyagi és művészeti feltételei úgy oszlottak meg, hogy a tánc önálló művészetként háttérbe szorult. A Pesti Magyar Szinház műsorpolitikája részben követte a Nemzeti Játékszínben /Várszínház/ kialakult hagyományokat, de az idegen balettmesterek fennhatósága alatt, a szórakoztató szinházprogram jegyében a nemzeti táncjátékok helyett inkább az arlekinádok.a divertissement-ok és a vig némajátékok éltek tovább. Érthető tehát, hogy az ilyen szemléletben fogant, meglehetősen vegyes értékű néma- és táncjátékok mellett külön fejezetet nyitott a korszak tánctörténetében a nemzetközi balettrepertoárbői, külföldi vendégművészek által magyar színpadra hozott romantikas alkotások megjelenése* A magyar színpadon a múlt század negyvenes éveiben megjelent romantikus balettek többsége francia eredetű, de a bécsi szinház közvetítésével jutott hozzánk. Ezekben az években a bécsi Kärtnertor Theater-ben a korszak szinte valamennyi nagy balettalkotása repertoáron szerepelt, sokszor a