Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 19. (Budapest, 1986)
Tahy Nóra: A teátrális szokás. Eddigi szerepe a magyar színháztörténet megértésében ás rendszeres vizsgálatának alapjai
tásban persze csak olyan szokások szerepelnek, melyek mindkét szempont szerint teátrálisak; ennek oka nem utolsósorban a vizsgált terület, mivel a farsangi időszak alig rendelkezik olyen jelenségekkel, melyek kizárólag formailag lennének teátrálisak/ 24 ^ Az előző kiindulópontokat bizonyos fokig rendszerezve Ujváry Zoltán két elméletileg rőgzitett komponensből indul ki: A szokásból /sz/ és a teátrális elemből /A,B,C/. A teátrális szokás jelenségének három csoportba való beosztását az teszi szükségessé, hogy a két komponens történelmileg eltérő erővel hatott egymásra: A teátrális szokás alapját maga a szokás jeleniti /sz/; a szokásra ható drámai jellegű elemek elnyomják a tiszta szokás sikját egy tudatos teatralitás javára. "Összefoglalva a műfaji problémákat, azt mondhatjuk, hogy a dramatikus elemek mindhárom típusban megtalálhatók. Az Á típusban a drámai szerkesztés nem vehető tudatosnak, a C csoportban azonban határozott igény és követelmény. Átmenetet e tekintetben is a B tipusbeliek jelen tenek."^ 26 ' Az előttünk levő beosztás kinál ugyan egy hidat a népszokástól a szinházig tartó fejlődés megértéséhez, viszont B különböző fejlődési fokokon lévő megjelenési formáknak egy olyan széles skáláját tartalmazza, ami szükségessé tesz egy specifikusabb beosztást. 7. A teatralitás fejlődési folyamata. Norbert Eliasnak a civilizáció fejlődéséről nyert eredményei tükrében a/ A teátrális szokásnak mint teátrális jelenségnek a kutatása a magyar szinháznak az 1. illetve 2. világháborúig tartó történetében nemcsak értékelési nehézségek elé állított hanem az is problematikusnak tünt, hogy az emiitett jelenségeket a magyar színháztörténetbe beillesszem. Ez természetesen csak akkor érvényes, ha a színháztörténet általánosan elfogadott modelljén egy lineáris, célirányos fejlődést értünk, amelybe a teátrális szokás differenciálatlanul alkalmazott tényezőként épül be, puszta láncszemként egy olyen sor-