Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 19. (Budapest, 1986)

Nánay István: Amatőr színházak tündöklése és bukása

rületén helyüket keresőknek is. Jelenleg a szinházi ismereteket is nyújtó művészeti középiskolák egyikét igazgatja Bácskai Mihály. A szentesiek legismertebb pódiumjátókai folklór alapú kamaszos játékok. -A Meg kén

1 házasodni

, a Férhő kéne menni ós az Álljon félre, aki házas

! trilógiában alakult ki az a szerkesztői és játékszervezői metódus, ami aztán az ország középiskolás csoportjainál vált általánossá. Bácskay Mihály felismerte, hogy a népi csúfolódók és a kamaszkorú fiatalok világa milyen közel van egymáshoz. Diákjai nemcssk a szemérmesen vaskos mondókákat és helyzeteket élvezték, hanem a szintén szemérmes lirai megnyilatkozásokat is. Saját érzelemviláguk bújhatott meg a folklór sémái mögött. A szerepváltások, a kellék-jelzések, az emberi testtel a játékosok térformálásával történő tér- és helyszinjelzés, a viharos tempó, az érzelmek szélsőséges, mégis harmóniába oldódó kiélése, kamaszos pimaszság és érzelmesség ötvözete jellemezte leginkább Bácskai Mihály előadásait. Leszkovszky Albin 1965-től rendez rendszeresen. Főbb műsorai; Papirbokréta - emlékkönyv-versikék, giccses szövegek Juhász Ferenc Virágok ha

taIma-ciklusával ellenpontozva. Látószögek - első világháborús hadüzenetek, katonalevelek, szónoklatok, iskolai fogalmazások ütköztetése egy Kodály gyűjtötte siratóval. Prológus és rekviem - Tanácsköztársaság korabeli dokumentumok s a mai diákok fogalmazásai arról, hogyan látják ők a politikát. Album - egy szovjet kiskatona emlékkönyve preklasszikus zenével. A helység kalapácsa /1973/, A három gróffiú /1974/ János vitéz /1977/ - a Petőfi elbeszélő költemények, illetve a középkori eredetű népmese szinpadi feldolgozása szemléletében sokban hasonló volt a szentesiek folklór műsoraihoz. De Leszkovszky az epikus anyagok választásakor a diákok egy másfajta viselkedési sajátosságá-