Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 19. (Budapest, 1986)
Kovács Léna: Ny. Ny. Jevreinov munkássága /1879-1953/ - pályakép
melyik országban tartózkodik. Megváltoztatta a termeszetet: diszlet-hegyeket emietetett, festtette a tavak vizet. Fantasztikus kastélyait a germán mitológia színhelyei ihlették. Minden tevékenysége szinházi, s nem művészi célzatú volt: kedvenc királyától, XIV. Lajostól nem gyűjtött eredeti bútorokat, beérte a hangulatkeltő utánzatokkal. Számtalan jelmezét állandóan váltogatta: hol Lohengrinnek, lovagnak, királynak, hegyi szellemnek, hol koldusnak vagy zarándoknak öltözött. Kedvteléseiért szabadságával, később életével fizetett. Jevreinov egy hosszú fejezetet szentel az erotika és a szexuális szokások szinházi jelentésének. Az ártatlan formájú udvarlásban a férfi és a nő meghatározott ideálképek szerepeit játssza. A nemi perverziók lényege, Jevreinov szerint, hogy drametikusan, szinházilag újrateremtik a traumatikus élmény eredeti szituációját /homoszexuálisok, fetisiszták, mazochisták stb./ Jevreinov elméleteben felbukkan a szinház, mint büh gondolata. Arisztotelész katarzis-gondolatát úgy interpretálja, hogy a szinház tulajdonképpen bevonja, részesévé teszi a nézőt a bűncselekménynek, s ezáltal kielégiti az ember bűnre való hajlamát. Innen már csak egy lépés "a szinház, mint vérpad" feltételezése, amely egy későbbi, 1924-es müvében, az Azazel és Dionysos ban nyert bővebb kifejtést. Ókori példákra hivatkozva a kecske és a bűnbak szerepét tárgyalja: Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész drámai hőseinek többsége, Prometeusz, Oidipusz, Agamemnon, Antigoné, Médeia - költőien idealizált bűnbak. Jevreinov a fogalom kettősségében látja a dolog lényegét: a bűnbak a közösség bűneinek hordozója, az alvilág szent állata és az ördögnek szánt ajándék, ugyanakkor a kecske a termékenység szimbóluma. Ezt az analógiát viszi tovább a szinházra is: a szinház a bün és a megbocsátás szimbóluma. A szinpad ugyanakkor szimbolikus vérpad, ahol a szinész egyszemélyben hóhér és áldozat. A szinház, mint vérpad eszméje Artaud munkásságát előlegezi, mintegy tiz évvel megelőzve azt. Artaud felléptekor Jevreinov is már Franciaországban élt, de semmi adat nincs arra, hogy ismerték volna egymást.
